A felmérés szerint a magyarországi nagyvállalatok és közepesvállalkozások versenyképességi helyzetük egyik alapjának tekintik a náluk alkalmazott felsőfokú végzettségű szakemberek képzettségét. Különösen nagy hiány van a mérnöki végzettségű, illetve gyártásban, karbantartási feladatokban jártas szakemberekben, míg a pénzügyi és humánpolitikai végzettségűek elegendő számban állnak rendelkezésre. A tanácsadó kiemelte, hogy az idegen nyelvek ismerete sajnos még mindig nem a legjobb szinten áll, holott jó angol nyelvtudás nélkül
gyakorlatilag nem lehet elhelyezkedni a jól fizető magyarországi cégeknél. A szakember a jövő különösen értékes tudásának - az új tendenciákat figyelembe véve - az orosz és a kínai nyelv ismeretét jelölte meg.
   
Szakál László, az EDS Hungary vezérigazgatója elmondta: az elmúlt években felerősödött az a folyamat, hogy a jelentős multinacionális cégek Magyarországra hozzák különböző szolgáltató központjaikat, közöttük elsősorban a pénzügyi szolgáltató, illetve telemarketing centrumokat. A magyar munkaerő egyelőre jól állja a versenyt,
jelentős kihívás azonban, hogy Kína, India és egyes távol-keleti országok is versenyeznek Magyarországgal, mivel ott is egyre nagyobb számban állnak rendelkezésre a jó felkészültségű, felsőfokú végzettséggel rendelkező, több nyelven beszélő diplomások, ráadásul a magyarországinál alacsonyabb jövedelemért. 
   
Jakus Csaba, az IBM Hungary SSC oktatási szakértője arról szólt, hogy ma már a hagyományosan elismert magyar elektronikai iparnak is új kihívásokkal kell szembenéznie. A Vácott működő, többek között mobiltelefonokhoz kisebb nagyobb elektronikai alkatrészeket gyártó cég vezető munkatársa elmondta: jelenleg az országban már olyan nagy a szakemberhiány, hogy hónapokig keresnek egy-egy betanított munkási állásra jelentkezőket. 
   
Kiss Judit, a Manpower ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Unió munkaerő-gazdálkodása egyre inkább a határok nélküli munkahely-változtatásra épít. Egyelőre jelentősebb az unió új tagállamaiból áramlik a nagyobb létszámú munkaerő a nyugati tagállamok felé, a jövőben azonban a nyugati, illetve az északi államokból is megindulhat az ideáramlás. Egy felmérésük szerint a magyar elvándorló munkaerő kedvenc országa Nagy-Britannia, de vezető helyet vívott ki magának a rangsorban  Ausztria, Németország, az ötödik helyen az Egyesült
Államok, a hatodikon Ausztrália áll. Meglepőnek nevezte, hogy a 10 célország között negyedik helyen áll Magyarország, vagyis jelentős a magyar dolgozók körében az országon belüli elvándorlás is. 
   
A Manpower felmérése szerint száz magyar megkérdezett munkavállaló több mint kétharmada a jobb munkahely, a nagyobb fizetés reményében kész elköltözni is. Meglepő, hogy az elköltözésre hajlandó munkavállalók mintegy fele azt válaszolta: akár örökre is ott marad az új munkahelyének otthont adó országban - tette hozzá.