Az új fogyasztóvédelmi törvényt már június 9-én elfogadták, az érintettek között azonban a mai napig nincs egyetértés a szigorításokat illetően. Az OFE a szigorítások hatékonyságát vitatja, a kereskedőket tömörítő országos szövetség (OKSZ) elégedett, az új elvárásokat teljesíthetőnek tartja, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint még a szabálytalanságok száma is csökkenhet az új törvény hatására.

A két legjelentősebb változás: a kiszabható bírságok maximalizálása 2 milliárd forintban és a vétkes cégek pellengérre állítása a nyilvánosság előtt. Eddig a legnagyobb pénzbüntetés 300 millió forint volt, amelyet törvénysértő dohányreklám miatt kellett befizetni – tudtuk meg Kati Attilától, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetőjétől. Nemhogy kétmilliárd forintos büntetésre nem volt még példa, de a múlt évben, közel 11 ezer eljárásban kiszabott bírságok értéke összesen nem érte el a másfél milliárdot.

Ennél magasabb összeg megállapítására szeptembertől is csak különösen indokolt esetben kerülhet sor – mondta Kati Attila. Ilyen lehet, ha mondjuk a cég a fogyasztó életét, testi épségét veszélyeztető terméket forgalmaz, vagy a vásárlót előre megfontolt szándékkal károsítja, illetve téveszti meg. Ez akár csökkentheti a jogsértések számát, de általánosságban továbbra is az a korábbi gyakorlat az iránymutató, miszerint a bírság kiszabásakor a hatóság figyelembe veszi a cég méretét, hozzáállását és a jogsértés súlyát.
 
Általános esetben a cég nettó árbevételének 5 százalékára, legfeljebb 100 millióra büntethető, amelynek törvénybe foglalása egy kompromisszum eredménye – tudtuk meg Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, aki szerint az új törvény teljesíthető elvárásokat tartalmaz és – minden ellenkező híresztelés ellenére – elsősorban a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt. Erre jó példa az is, hogy a jövőben a kereskedők szorosabban együttműködnek a civil szervezetekkel és a hatósággal: közösen dolgoznak ki egy etikai kódexet.
A kompromisszum lényege az is, hogy a cégek se járjanak rosszul. Szeptembertől a felügyelőknek lehetőségük van szankció helyett hatósági szerződést kötni a szabálytalankodóval, ha az vállalja, hogy felhagy a jogsértéssel. Előfordulhat például, hogy egy vállalat általános szerződési feltételei, melyek szabályozzák a termékekre adható garanciát vagy a visszavásárlást, nem felelnek meg az előírásoknak. Ha ezt a cég kijavítja, akkor a hatóság eláll a büntetési szándékától. A szigorúbb bírságolás és az új módszerek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint nem lendítenek majd nagyot a fogyasztóvédelem helyzetén, nem úgy, mint a szabálysértők úgynevezett feketelistája, amely évente akár 10 ezer vállalatot is érinthet.

A teljes cikket itt elolvashatja!