A pénztárak a tiltakozást eljuttatták az OÉT munkavállalói oldalához is. A pénztárszövetségek úgy látják, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakat valamint a magánnyugdíjpénztárakat érintő, jövő évtől tervezett változások a társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás) állami szereplői javára történő átcsoportosításokat eredményeznek a nem állami, sőt gyakran önkéntes ellátórendszereket működtető szereplőktől. Nem látjuk indokoltnak az egyébként is szufficites OEP költségvetés részére az ilyen módon történő átcsoportosítást - mondta a főtitkár. 

A pénztári szövetségek szerint elég sajátos az is, hogy a kifehérítést az egyébként jól látható és mérhető béren kívüli juttatások közterhekkel való sújtásával kívánja a kormányzat elérni. A pénztárak érvelése szerint a munkáltató nyugdíjpénztári hozzájárulásakor alapvetően egy későbbi, esetenként évek vagy évtizedek múlva bekövetkező fogyasztásról van szó. Ennek az eho-val való azonnali terhelése szerintük ellentmond annak a közel két évtizede megfogalmazott, és azóta is folyamatosan hangoztatott kormányzati célnak, amely szerint erősíteni kell a társadalom tagjainak öngondoskodását. 

A társadalom nagy ellátórendszereinek működése, kiadásainak csökkenése a pénztárszövetségek szerint csak akkor érhető el, ha helyette kialakulnak azok az alternatív működési formák, amelyek a helyükbe léphetnek, a tervezett intézkedés azonban ennek éppen az ellenkezőjét fogalmazza meg. 
 
Álláspontjuk szerint a hosszú távú (társadalmi) stratégiai célokat semmiképpen nem szerencsés az azonnali fogyasztással (a cafeteria több eleme is ilyen) azonosan kezelni az adózásban. Összességében a cafeteria rendszer átalakítása is aggályos a pénztárak szerint, hiszen az előző évek jogszabályi változásai a munkáltatókat arra buzdították, hogy alakítsanak ki ilyen rendszereket a dolgozóik részére. 
 
A munkáltatói hozzájárulás megadóztatása a pénztárak szerint azzal járhat, hogy a pénztártagok és munkáltatók kivonulnak a rendszerből. Juhász Istvánné elmondta: a teljes pénztári szektort illetően mintegy 100 milliárd forintos hozzájárulásról van szó, ennek 11 százalékára tart igényt a költségvetés. Ez a pénz az állampapírpiacra, tőkepiacra áramlik, így a munkáltatói hozzájárulások csökkenése a piacra is hatással lesz, amint az is, ha a jelenlegi 725 milliárd forintos önkéntes nyugdíjpénztári vagyon lassú olvadásnak indul.