Jobban keresne, de nem kerülne többe a közjegyző?

A javaslat – melynek eredeti célja a bíróságok tehermentesítése – több jogosítványt ad a közjegyzők kezébe. Eszerint jövőre ők működtethetnék az úgynevezett letéti tárat, amely az okiratok elektronikus formában való őrzésére szolgál, új nemperes eljárásokat folytathatnak le, mint például a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése. Kirendelhetnek igazságügyi szakértőt az előttük folyó nemperes eljárásban. Az előzetes közjegyzői bizonyítással a felek a bíróság közreműködése nélkül elkezdhetnek közokiratokkal alátámasztott bizonyítékokat gyűjteni, ezáltal nagyobb az esély – az olykor igencsak hosszadalmas és költséges –  per elkerülésére. Mindez azonban nem jelent kötelezettséget a felekre nézve; ha úgy tartja kedvük, bármikor bírósághoz fordulhatnak.

Mivel évente 180 ezer peres és 500 ezer nemperes eljárást kell lefolytatniuk a rendkívül leterhelt bíróságoknak, és így a perek eljárási ideje gyakran egy-másfél évre is kitolódik, Draskovics Tibor igazságügy-miniszter szerint a nemperes eljárásokba tapasztalt közjegyzőket is be lehetne vonni a peren kívül megegyezések koordinálására. A tárca tehát a jövőben is nyitott arra, hogy ilyen céllal új típusú közjegyzői szolgáltatásokat hozzon létre.

A közjegyző, amennyiben a fentiekhez hasonlatosan hatósági feladatokat vesz át a bíróságoktól, adót termel, ellenben egy fillérbe sem kerül a költségvetésnek – tartja a kamara. Szerintük a közjegyzők tevékenységi körének bővítése kompenzálhatja az alacsony ügyszámból eredő fenntartási gondjaik egy részét. Két év alatt ugyanis duplájára nőtt azoknak a közjegyzőknek a száma, akiknek nincs annyi ügyük, hogy egy közjegyzői irodát gazdaságosan működtessenek. Idén már az irodák 20 százaléka nem képes lefolytatni azt az évi 1300 eljárást, ami megélhetésüket garantálná. Különösen a vidéki irodákat fenyegeti a bezárás, mivel hitelesítési ügyekből is csak elvétve akad a költségek fedezéséhez szükséges összeg. Főként azok a helyi közjegyzők vannak gondban, akik bankkal, nagyobb vállalattal nem rendelkező székhelyen dolgoznak, miközben a térségi szociális helyzetből fakadóan a magánszemélyek eljárási ügyeiből is csupán töredékösszegek folynak be a közjegyzői iroda kasszájába.

A kamara panaszai szerint több ügylet esetében a bevételek az államnak megfizetendő adót is tartalmazzák, az általános üzemeltetési költségekben jelentős tétel a törvényes működés, a szigorú szabályok szerinti archiválás, és az átlagosnál felszereltebb irodai háttér biztosítása. A megfelelő működéshez – ügyszámtól függetlenül – minimálisan két fő alkalmazása szükséges. A kamara fájlalja, hogy állandó költségeik magasak, mégsem igényelhetnek költségvetési támogatást, ráadásul díjazásuk tíz éve változatlan.

Az átlagemberek –  Tóth Ádám, a MOKK elnöke szerint tévesen – legtöbbször magasnak találják a közjegyzői díjakat annak ellenére, hogy azok értéke degresszív: jóformán csak a legalacsonyabb ügyértéknél éri el a 2 százalékot. Megjegyezte, 1992 előtt lineáris 2 százalékos kulcsot alkalmaztak. A kamara álláspontja szerint a feladatkör további bővítése mellett a díjszabás átstrukturálása, az inflációhoz igazítása megfelelő megoldást jelenthet a problémákra.

Az igazságügyi tárca a közeljövőben egyeztetésre küldi azt a tervezetet, amely módosítaná a közjegyzők díjazásról szóló rendeletet – értesült a hvg.hu. A minisztérium célja állítólag az, hogy a hasonló ügyintézést igénylő, magasabb díjazású ügyekben csökkentse az állampolgárok költségeit, de a díjazás egészében megfelelően biztosítsa a közjegyzői irodák működését.