Az igénybejelentési határidőt 90, az ügy teljes lezárásának idejét - APEH-vizsgálattal együtt - 180 napra rövidítenék. Kin segít valójában ez az intézkedés? 

A felszámolóknak. A hitelezőknek az segítene, ha a jogi környezet szigorodna a büntető- és a pogári jogban egyaránt. A javaslat a 40 napot 30 napra, az egy évet 60 vagy 90 napra módosítaná, amivel egyetérthetünk, de ez nem eredményezi a gyorsabb intézkedést. Az adós cégtől a felszámoló sokszor csak hónapok múlva, vagy sosem kapja meg a dokumentumokat, erre vonatkozóan kellene komolyabb szankciót kilátásba helyezni. Mivel a reggeli kávéhoz elég kevesen olvassák a Cégközlönyt, véleményem szerint helyes az a külföldön alkalmazott gyakorlat, miszerint a felszámoló a cég könyveléséből, illetve egyéb dokumentumokból megismerhető hitelezőket közvetlenül, írásban is értesíti az eljárás megindításáról.

Mit tehet az ügyvezető és a tulajdonos, ha nem kapja meg sem az APEH-, sem a felszámolási jegyzőkönyvet és önhibáján kívül indítottak felszámolást ellene?

Mivel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv 7.§ (1) bekezdés szerint a cég székhelye a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségeket teljesítik, elképzelhetetlen, hogy egy szabályosan működő cég esetében ne jusson a tulajdonos/ügyvezető tudomására az, ha ellene felszámolás indult.