Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az informatikai piac szerkezete akkor ideális, ha körülbelül egynegyede hardware, egynegyede software és fele szolgáltatás. „Ezzel szemben ma Magyarországon körülbelül negyven százalék a hardware, ami az jelenti, hogy még mindig főleg infrastrukturális beruházások folynak” – szögezte le Keresztesi János, az IVSZ elnöke. Szerinte a kormányzat nem használja ki az informatika által kínált hatékonyságnövelési lehetőségeket.
A mostani pénzügyi válság miatt a szakember erőteljes visszaesésre számít 2009-re az informatikai piacon és ennek legfőbb kárvallottjai szerinte a kis- és középvállalatok lesznek. E vállalatok várhatóan piacokat fognak veszíteni és – mivel nehezen vagy egyáltalán nem fognak kapni banki kölcsönt – nem lesznek képesek fejlesztésekre beruházni. Magyarországon egyébként is nagyon rossz a kis- és középvállalatok informatikai ellátottsága.
Keresztesi kifejtette azon véleményét, hogy érdemes az innovációba, az informatika minőségi, kreativitást igénylő részébe befektetni. Ehhez azonban igazodnia kellene a felsőoktatásnak is. Az IVSZ elnöke szerint „még mindig jobb” a helyzet, mint a környező országokban, de nem jó. „Devalválódott a mérnöki munka értéke. Nem jelentkeznek a felsőoktatásba annyian, ahány államilag finanszírozott hely van” – mutatott rá.
Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára bevezetőjében azt mondta, hogy az IVSZ megbízásából az IDC Magyarország felmérést készített a magyarországi informatikai és telekommunikációs szektorról. A 2007-es adatok alapján készült tanulmány négyszáz hazai informatikai cég kérdőíves megkeresésével készült – derült ki Marosvári Gábornak, az IDC Magyarország vezető elemzőjének szavaiból. Az elemzésnek a technológiára fókuszáló része a hardware-ek nyolc csoportját különbözteti meg. Új, a korábbi elemzésekben nem szerepelt kategória az IT biztonsági célhardware-ek csoportja. A nyolc hardware-csoport mellett a tanulmány tizenhárom software és három, termékhez nem kapcsolható IT-szolgáltatást különböztet meg. Ez utóbbiak: teljes körű informatikai outsourcing, termékekhez nem kötődő informatikai tanácsadás és szervezetfejlesztési tanácsadás.
Az IT piac mérete és növekedése a közép-kelet-európai országokban, 2007 |
Az informatikai piac 2007-es forgalma 590 milliárd forint volt Magyarországon. Ennek megoszlása: IT szolgáltatások: 44,7 százalék; hardware: 39,2 százalék; software 16,1 százalék. Marosvári rámutatott: a kép csalóka, mert az IT szolgáltatásokba beleszámolták a software-ek karbantartását is. Ezt nem számítva még mindig a hardware a legnagyobb szegmens. A forgalom 4,4 százalékkal nőtt 2006-hoz képest, ezen belül azonban lényeges eltérések vannak. A hardware szinte stagnált az egy évvel korábbihoz képest: 0,3 százalékos volt a növekedés, míg a software növekedése 4,9 százalék, az IT szolgáltatásoké 8,1 százalék. Tovább részletezve a forgalom fejlődését kiderült, egy év alatt az alkalmazásfejlesztési és implementációs eszközök értékesítése nőtt a legdinamikusabban, azaz 13,3 százalékot.
Az informatikára költők egyötöde tartozott a távközléshez, az informatikához vagy a médiához. A további megoszlás: kormányzat, oktatás, egészségügy: 19 százalék; pénzügyi szolgáltatók: 19 százalék; mezőgazdaság, bányászat, ipar: 15 százalék; kereskedelem, üzleti és egyéb szolgáltatások: 12 százalék; közművek, szállítás, raktározás, posta: 11 százalék; egyéb: három százalék.
A vállalatok mérete szerint készült kimutatásból kiderül, a legalább ötszáz főt foglalkoztató cégek 42,8 át költötték el az IT-re kiadott együttes összegnek. A 100-499 fős középvállalatoknál ez az arány 25,9 százalék, a 10-99 főt foglalkoztató cégnél 17,2 százalék, a legfeljebb kilenc alkalmazottas vállalatok pedig 14,1 százalékkal részesültek. Kelet-Közép-Európa országai közül az informatikai piacon Románia növelte leginkább részesedését 2006-hoz képest. A legnagyobb részesedéssel azonban még mindig Lengyelország bír. Magyarország a növekedést tekintve Csehországgal együtt hátul kullog, lásd a táblázatot:
A hvg.hu kérdésére, hogy nem érdemes-e a piacméretet elosztani az ország lakosságával, tekintve, hogy például Lengyelországban tizenkilencszer annyian laknak, mint Szlovéniában, Marosvári igennel felelt. Magyarország egy ilyen listán szintén a harmadik a fenti országok között. Az informatika egyre jobban összefonódik a telekommunikációval – hívta fel a figyelmet Keresztesi János, az IVSZ elnöke. Hozzátette, az állam tervezi a 450 megahertzes sáv eladását, így újabb mobilszolgáltató megjelenése várható Magyarországon. Önmagát pontosította Keresztesi, amikor inkább adat- mint mobilszolgáltatásról lehet szó, mert 450 megahertzes frekvencia minősége gyengébb, mint a már működő 900, illetve 1800 megahertzesé. Az adatszolgáltatási piacon viszont árcsökkenés várható az új piaci szereplő belépésével – vélte az IVSZ elnöke.
Szegő Péter
