Az informatikai piac szerkezete akkor ideális, ha körülbelül egynegyede hardware, egynegyede software és fele szolgáltatás. „Ezzel szemben ma Magyarországon körülbelül negyven százalék a hardware, ami az jelenti, hogy még mindig főleg infrastrukturális beruházások folynak” – szögezte le Keresztesi János, az IVSZ elnöke. Szerinte a kormányzat nem használja ki az informatika által kínált hatékonyságnövelési lehetőségeket.

A mostani pénzügyi válság miatt a szakember erőteljes visszaesésre számít 2009-re az informatikai piacon és ennek legfőbb kárvallottjai szerinte a kis- és középvállalatok lesznek. E vállalatok várhatóan piacokat fognak veszíteni és – mivel nehezen vagy egyáltalán nem fognak kapni banki kölcsönt – nem lesznek képesek fejlesztésekre beruházni. Magyarországon egyébként is nagyon rossz a kis- és középvállalatok informatikai ellátottsága.

Keresztesi kifejtette azon véleményét, hogy érdemes az innovációba, az informatika minőségi, kreativitást igénylő részébe befektetni. Ehhez azonban igazodnia kellene a felsőoktatásnak is. Az IVSZ elnöke szerint „még mindig jobb” a helyzet, mint a környező országokban, de nem jó. „Devalválódott a mérnöki munka értéke. Nem jelentkeznek a felsőoktatásba annyian, ahány államilag finanszírozott hely van” – mutatott rá.

Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára bevezetőjében azt mondta, hogy az IVSZ megbízásából az IDC Magyarország felmérést készített a magyarországi informatikai és telekommunikációs szektorról. A 2007-es adatok alapján készült tanulmány négyszáz hazai informatikai cég kérdőíves megkeresésével készült – derült ki Marosvári Gábornak, az IDC Magyarország vezető elemzőjének szavaiból. Az elemzésnek a technológiára fókuszáló része a hardware-ek nyolc csoportját különbözteti meg. Új, a korábbi elemzésekben nem szerepelt kategória az IT biztonsági célhardware-ek csoportja. A nyolc hardware-csoport mellett a tanulmány tizenhárom software és három, termékhez nem kapcsolható IT-szolgáltatást különböztet meg. Ez utóbbiak: teljes körű informatikai outsourcing, termékekhez nem kötődő informatikai tanácsadás és szervezetfejlesztési tanácsadás.

Az IT piac mérete és növekedése a közép-kelet-európai országokban, 2007

A magyarországi távközlési piacon összesen 886 milliárd forintot költöttek 2007-ben. Ennek megoszlása: mobil hangszolgáltatás 47,6 százalék; vezetékes hangszolgáltatás: 30,5 százalék; internet-hozzáférés és adatátviteli szolgáltatások: 21,9 százalék. Marosvári hozzátette, köztudott, hogy évek óta csökken a vezetékes telefonok forgalma. A múlt évben – már a mobil hangszolgáltatási piac sem nőtt. „Mind a vezetékes szolgáltatók, mind a mobilszolgáltatók értéknövelt adatátviteli, illetve internet-szolgáltatások felé diverzifikálták a portfoliójukat” – tette hozzá.

Az informatikai piac 2007-es forgalma 590 milliárd forint volt Magyarországon. Ennek megoszlása: IT szolgáltatások: 44,7 százalék; hardware: 39,2 százalék; software 16,1 százalék. Marosvári rámutatott: a kép csalóka, mert az IT szolgáltatásokba beleszámolták a software-ek karbantartását is. Ezt nem számítva még mindig a hardware a legnagyobb szegmens. A forgalom 4,4 százalékkal nőtt 2006-hoz képest, ezen belül azonban lényeges eltérések vannak. A hardware szinte stagnált az egy évvel korábbihoz képest: 0,3 százalékos volt a növekedés, míg a software növekedése 4,9 százalék, az IT szolgáltatásoké 8,1 százalék. Tovább részletezve a forgalom fejlődését kiderült, egy év alatt az alkalmazásfejlesztési és implementációs eszközök értékesítése nőtt a legdinamikusabban, azaz 13,3 százalékot.

Az informatikára költők egyötöde tartozott a távközléshez, az informatikához vagy a médiához. A további megoszlás: kormányzat, oktatás, egészségügy: 19 százalék; pénzügyi szolgáltatók: 19 százalék; mezőgazdaság, bányászat, ipar: 15 százalék; kereskedelem, üzleti és egyéb szolgáltatások: 12 százalék; közművek, szállítás, raktározás, posta: 11 százalék; egyéb: három százalék.

A vállalatok mérete szerint készült kimutatásból kiderül, a legalább ötszáz főt foglalkoztató cégek 42,8 át költötték el az IT-re kiadott együttes összegnek. A 100-499 fős középvállalatoknál ez az arány 25,9 százalék, a 10-99 főt foglalkoztató cégnél 17,2 százalék, a legfeljebb kilenc alkalmazottas vállalatok pedig 14,1 százalékkal részesültek. Kelet-Közép-Európa országai közül az informatikai piacon Románia növelte leginkább részesedését 2006-hoz képest. A legnagyobb részesedéssel azonban még mindig Lengyelország bír. Magyarország a növekedést tekintve Csehországgal együtt hátul kullog, lásd a táblázatot:

A hvg.hu kérdésére, hogy nem érdemes-e a piacméretet elosztani az ország lakosságával, tekintve, hogy például Lengyelországban tizenkilencszer annyian laknak, mint Szlovéniában, Marosvári igennel felelt. Magyarország egy ilyen listán szintén a harmadik a fenti országok között. Az informatika egyre jobban összefonódik a telekommunikációval – hívta fel a figyelmet Keresztesi János, az IVSZ elnöke. Hozzátette, az állam tervezi a 450 megahertzes sáv eladását, így újabb mobilszolgáltató megjelenése várható Magyarországon. Önmagát pontosította Keresztesi, amikor inkább adat- mint mobilszolgáltatásról lehet szó, mert 450 megahertzes frekvencia minősége gyengébb, mint a már működő 900, illetve 1800 megahertzesé. Az adatszolgáltatási piacon viszont árcsökkenés várható az új piaci szereplő belépésével – vélte az IVSZ elnöke.

Szegő Péter