A tavaly januárban életbe lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény több intézkedése is a generikus verseny fokozására, s ezzel közvetlenül az árak, közvetve az állami hozzájárulás lefaragására irányult. Ezt a cél szolgálta például az az előírás, amely az orvosokat az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbb felírására kötelezte, s ennek érdekében született meg az úgynevezett fixesítés is, amely értelmében a támogatás mértékét az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a legolcsóbb készítményre állapították meg, és az ennél több mint ötödével drágább szerek egyáltalán nem részesülhetnek dotációban.

Hatalmas áresés

Ezeknek az intézkedéseknek a hatására tavaly közel ezer termék lett olcsóbb átlagosan több, mint 23 százalékkal. Más kérdés, hogy ebből a vásárlók legtöbbször mit sem vettek észre, ugyanis a fent említett intézkedésekkel párhuzamosan a támogatási kulcsokat is átalakították: a korábbi 90 százalékos kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, az 50 százalékos 25-re változott, azaz a fogyasztói terhek a támogatott gyógyszerek esetében felével nőttek.

Az idén aztán a gyógyszerek árának csökkenése jelentősen lelassult, mivel az árak beálltak, az olcsó, referenciaáras termékekkel terjeszkedni kívánó új belépők lassan elfogynak, s így azoknak a szereplőknek sem tovább faragnia áraikból, akik a 20 százalékos határon belül maradásra törekszenek. Az Egis amelynek készítményei tavaly például átlagosan közel 12 százalékkal váltak olcsóbbá, az idén alig 2,5 százalékot vágott áraiból.

Ennek megfelelően egyébként megállt a piac előző esztendőre jellemző szűkülése is. A magyar gyógyszerfogyasztás a rendszerváltás óta először esett 2007-ben s ebben nagy szerepe volt a kényszerű árcsökkentéseknek is. Mivel a volumen az idén már emelkedett, s az árak visszaesése is lassult, az év első kilenc hónapjában – az IMS adatai szerint – 4 százalékkal nőtt a hazai gyógyszer-forgalom.