A munkáltató vállalkozások alakulásának aránya az összes cégen belül 11,3 százalékos volt abban a 14 tagállamban, ahonnan származnak adatok 2005-re vonatkozóan, ezzel szemben az összes vállalatot vizsgálva ez az arány 9,4 százalékos. Ez a minta a legtöbb államban ugyanígy alakul, kivételt csupán Románia, Dánia, Lettország és Bulgária jelent, írja a Portfolió.

A tagállamok többségében a munkavállaló vállalkozások alakulási aránya általában magasabb volt, mint az Egyesült Államokban, kivéve Olaszországot és Ausztriát. A megszűnésekre vonatkozóan csupán 2004-re vonatkozóan áll rendelkezésre adat, de ez kevésbé mutat egyértelmű mintát az uniós tagállamokban. A megszűnési ráta a vizsgált 12 tagállamban 9,1 százalékos volt áltagosan, amely csupán 0,1 százalékponttal alacsonyabb, mint az egyesült államokbeli adat. Az alakulások és megszűnések közötti arányokat vizsgálva a nettó eltérés általában pozitív egyenleget hozott ki (azaz az alakulási arány magasabb, mint a megszűnések aránya). A 2004-ben csatlakozott tagállamok többségében ez a helyzet, nálunk azonban pont az ellentéte, vagyis magasabb a megszűnési arány az alakulási aránynál, hasonlóan Finnországhoz, Olaszországhoz és Hollandiához.

A 12 tagállamban (melyekre vonatkozóan rendelkezésre állt a 2005-ös adat) a legnagyobb alakulási ráta az építőiparban (13,8%) volt megfigyelhető, ezt követték a különböző szolgáltatások, ahol a pénzügyi közvetítés kivételével mindegyik esetben 2-4 százalékponttal magasabb volt az alakulási arány a megszűnési ráta.

Az e tekintetben vizsgált 11 tagállamban 2005-ben az újonnan alapított vállalkozásokban alkalmazottak száma a munkáltató cégeknél foglalkoztatottakhoz képest 3,5 százalékot tett ki, míg a megszűnéseknél ez az arány 2004-ben 3 százalékos volt. Sajnos ezen a területen Magyarország abba a csoportba tartozik, amely országokban több ember veszítette el az állását a cégek megszűnése miatt, mint amennyi talált munkára új cégekben, Csehországgal és Hollandiával együtt.