A Coface Hungary legfrissebb elemzése szerint 2008 első kilenc hónapjában 11 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma. Némi lassulás tapasztalható a növekedés mértékében de ez köszönhető egyrészt annak is, hogy az elmúlt 2-3 év már elég magas bázist eredményezett, másrészről a Coface elemzői szerint harmadik negyedévi adatok szerint még nem volt érezhető a globális pénzügyi válság hatása.

Csődeljárás nincs is

 A felszámolási eljárások száma 11,67 százalékkal, a végelszámolások száma pedig tíz százalékkal növekedett meg. Nem változik a helyzet a „igazi csődeljárások” számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak. Az év első kilenc hónapjában mindösszesen 12 ilyen eljárás kezdődött Magyarországon.

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Bajban az építőipar és a kereskedelem

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első kilenc hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, az építőipari, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fa és bútoripar, élelmiszeripar, papír és csomagolóipar, az acél- és fémipar, az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások.

Kiket érint leginkább a válság?

A kockázatoknak különösen kitett ágazatok közé az építőipar, az autóipari beszállítók és a lakossági fogyasztás szűkülése okán a háztartási elektronikai cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek sorolhatók a Coface szerint.

Azáltal, hogy, hogy az autóipari beszállítóknál már most is vannak elbocsátások és leállások, olyan dominóhatás indult el, aminek súlyos következményei lesznek, végiggyűrűzve más szektorokon is – hangsúlyozza Dercze Zoltán Coface Hungary országigazgatója. A másik hagyományosan rossz helyzetben lévő szektor az építőipar, ahol a jelenleg is tapasztalható körbetartozások csak nehezíteni fogják a válságban is teljesíteni kívánó vállalkozók helyzetét. Magyarországon most is tízszer annyi építőipari cég van, mint például a szomszédos Ausztriában – utal a szektor problémáinak egyik gyökerére Dercze –, ebben az iparágban bizonyosan tovább fog csökkenni a cégek száma.

Ugyancsak bizonytalan helyzetben vannak most a szórakoztató elektronikával foglalkozó cégek, hiszen a jövedelmek csökkenésével ezen a területen mindig csökken a fogyasztás, ahogy rossz gazdasági helyzetben a kultúrára és turizmusra is kevesebbet költünk, így az ezen a területen működő vállalkozásoknak hosszú távon számolniuk kell a bevételcsökkenéssel. A hagyományosan erős területek, mint az energia- vagy a műanyagszektor – biztosabb hátterük miatt – jobban állják majd a sarat, és most minden nehézségük ellenére relatíve jobb helyzetű cégek között vannak az élelmiszeripari vállalkozások.