Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Drasztikusan változtak a kis- és középvállalatok hitelhez jutási lehetőségei 2008 októberétől, mivel a válság hatására jelentősen megnövekedett e vállalkozások felszámolási kockázata. A hazai bankok és pénzügyi vállalkozások ilyen környezetben csak a kkv szektor töredékét tudják hitel formájában finanszírozni, legyen szó akár ingatlan-, akár gépberuházásokról. A kkv-k számára az egyetlen megoldás a lízing lehet, mivel az tulajdon-átruházással védi a finanszírozót a felszámolás ellen. Ezt azonban a kormányzat nem hajlandó tudomásul venni sem az EU által támogatott pályázati rendszerek, sem a meglevő ingatlanvagyon hasznosítására szolgáló visszlízing esetében.
„A kkv-k 60 százaléka saját tulajdonú, terheletlen ingatlannal rendelkezik, ami az egyetlen értékes, forrásbevonáshoz használható fedezetük. Hitelfelvételéhez azonban ez sem elég jövőre, a visszlízing viszont alkalmas konstrukciót jelenthet. Ennek során a vállalat eladja ingatlanát a lízingcégnek, és ezáltal szabadon felhasználható forráshoz jut. Az eladással egyidőben a lízingcég lízingszerződés keretében visszaadja neki használatba az ingatlant, amely a futamidő lejártával ismét a vállalkozás tulajdonába kerül” - mondta el Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
A konstrukció azért nem alkalmazható mégsem, mert amikor a futamidő végén ismét a vállalkozás válik az ingatlan tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetnie az akár 10 százalékos vagyonszerzési illetéket, holott azt ő már korábban egyszer lerótta. Zárt végű pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a futamidő elején kiszabják, ami még nehezebb helyzetbe hozza az ügyfeleket.
A Magyar Lízingszövetség 2007 májusában fordult először a Pénzügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy rendezze az ingatlanok visszlízingjével kapcsolatos anomáliákat, és szüntesse meg a dupla illetékfizetési kötelezettséget. Az akkor elkészített szakértői anyagot azóta számos további követte, és a szövetség 2008 júliusában szóbeli ígéretet is kapott a minisztériumtól a visszlízinget jelenleg ellehetetlenítő illetéktörvény módosítására. Ennek ellenére a Lízingszövetség újabb beadványára ismét elutasító válasz érkezett.
A Magyarországot is elérő pénzügyi világválság alapvetően más környezetbe helyezi ezt a kérdéskört; most már a kkv szektor túlélése a tét. Ezzel az alapvetően adminisztratív intézkedéssel már 2009-ben akár 100 milliárd forint plusz forrás válna elérhetővé a kkv szektor számára. A hatályos illetékszabályok miatt alig kötnek visszlízing-szerződést Magyarországon, így a futamidő végi tulajdonszerzésre rakódó terhek eltörlése semmilyen költségvetési bevételcsökkenést nem okozna. Ráadásul a lízingcégek plusz 2 százalék illetéket fizetnek minden megkötött szerződés után, tehát egyenesen bevételnövekedés lenne a változtatás eredménye.
