Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Ennek értelmében magyar, szlovák és cseh Tesco áruházakba szállított, de a termékek csupán 40 százalékát vette át a kereskedő. „Noha a szerződés több pontját is kifogásolta cégünk, amiért az eltért a kiírásban foglaltaktól, inkább annyiban hagytuk, hogy ne adják más beszállítónak a forgalmazást. Ezt ugyanis kilátásba helyezték, amennyiben tovább kekeckedünk” - magyarázza Kádár Zsuzsa.
„Az igazi kálváriánk - folytatja a történetet Kádár - három évvel később kezdődött, amikor a 30 millió forintos beruházással, kifejezetten a magyar Tesco beszerző igényeinek megfelelően előállított termékcsalád szállítását csak vesztességgel tudtuk megkezdeni.” A cégnek az előzetes megállapodás alapján kalkulált 10 százalékos árrésről két héttel a megállapodás után le kellett mondania.
A szerződés mellékletét, az úgynevezett kondíciós lapot csak az áralku után két héttel küldte el a cégnek a beszerző, és a vártnál jóval magasabb, 15 százalékos kedvezmény szerepelt rajta. „Amikor a termék elkészült, és beszállítás előtt volt - hiába láttuk előre a veszteséget -, csak abban bíztunk, hogy valami csoda folytán időközben megtérül a befektetett tőkénk” - tette hozzá a tulajdonos. Nem sokkal később a londoni Tesco tenderét is megpályázták, abban a reményben, hogy kompenzálja majd az elmúlt év veszteségét.
„Annak ellenére, hogy megnyertünk a tendert, a beszállítást visszavonták tőlünk. A szerződést felbontottuk és panaszunkat bejelentettük a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH)” - mondja a cégtulajdonos, aki azóta pert is fontolgat a kereskedő ellen.
A Tesco Globál Áruházak Zrt. - mint a hvg.hu-nak Hackl Mónika, a vállalt kommunikációs igazgatója elmondta - nem tud arról, hogy egykori beszállítója jogi, esetleg peres eljárást kezdeményezne az áruházlánc ellen.
A Kalmár Nagyker Egyéni Cég tulajdonosa szerint a Tesco - nem egyedüliként a piacon - azzal szorítja sarokba partnereit, hogy folyamatos és nagy mennyiségű áru megrendelésével kecsegteti őket, miközben olyan engedményeket - gyakran a beszállító kilistázásával (szerződésbontással) fenyegetőzve - harcol ki magának, hogy sokszor ráfizetésessé válik a termék előállítása. „Különösen érzékenyen érinti ez azokat a gyártókat, amelyek mindössze egy kereskedőnek szállítanak, s megélhetésük az áruházlánc megrendeléseitől függ” - érvel. Szerinte hiába vizsgálta aprólékosan a GVH a szóban forgó szerződéseket, nem talált fogást azokon a „kifinomult módszereken”, amelyeket az áruház évek óta alkalmaz beszállítóival szemben, visszaélve gazdasági erőfölényével - hangsúlyozza.
Precedensértékű GVH-döntés? (Oldaltörés)
Ezt bizonyíthatja többek között az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem bírságolta meg, hanem jogsértés megállapítása nélkül zárta le a Tesco ellen kilenc hónappal ezelőtt indított vizsgálatot. Az áruházlánc ugyanis vállalta, átalakítja az eljárásban kifogásolt beszállítói szerződéseit úgy, hogy azok ne sértsék a kereskedelmi törvényt. Eszerint jövő márciustól várhatóan megszűnne az az egyoldalú gyakorlat, amely az áru korlátlan és teljes visszaadására jogosítja a kereskedőt, függetlenül az áru paramétereitől. Jelenleg még ez érvényes a 2007 előtt az áruház és beszállítói között létrejött megállapodásokra. Ezekben a kötbérezési és a számlázási feltételek is egyértelműen a megrendelőnek, vagyis a Tescónak kedveznek. A beszállítóknak a fenti, igen kedvezőtlen feltételek megváltoztatása mellett a Tesco azt is megígérte, hogy a mennyiségi és minőségi paramétereket tartalmazó Kondíciós Lapon jelenleg apró betűvel írott szerződéses rendelkezéseket a szerződésekben máshol alkalmazott betűnagysággal azonosan tünteti majd fel. A versenyhivatal a kereskedői vállalásokat, a kötbér, a számlázás és a visszáru feltételek megváltoztatását elfogadta, egyben kötelezővé tette a Tesco számára, a vizsgálatot pedig megszüntette.
„Csakhogy a beszállítók kiszolgáltatott helyzetén vajmi keveset változtat ez a versenyhivatali döntés” – panaszkodott a hvg.hu-nak Kádár Zsuzsa, tolmácsolva a Multinacionális Vállalatok Károsultjai Egyesületének álláspontját. Hiába alakítják át az általános szerződési feltételeket tartalmazó, úgynevezett biankó szerződést, ha abban nem szerepel a fizetési határidőn kívül egyetlen konkrétum sem. Hozzávetőleges mennyiség meghatározása nélkül pedig a kötbérezési és a számlázási feltételek megváltoztatása sem ér sokat. Anélkül, hogy mindkét fél aláírásával igazolná, az adott ár mekkora mennyiséget jelent, kizárólag a megrendelő tud kötbérezni. A megoldást szerinte egy olyan szerződés jelentené, ami írásban rögzíti a beszállító érdekeit a nettó árat, az engedményeket és a megrendelt mennyiséget illetően, és egy felügyelet kötelezné a kereskedőt, hogy a szóbeli megállapodás tartalma megegyezzen az írásbelivel.
Kevés az esély, hogy bizonyítani lehessen egy írásbeli szerződés alapján, mi hangzott el szóban, így ezt vizsgálni se nagyon lehet - reagált a GVH a hvg.hu által tolmácsolt felvetésre. Megerősítette: a Tesco ellen egy bejelentés alapján indítottak vizsgálatot, de a végső döntést az eljárás során bekért szerződések és meghallgatott beszállítói panaszok alapján hozták meg, „a lehető legnagyobb körültekintéssel”. Amennyiben a Tesco nem tartaná magát a vállalásaihoz, a versenyhivatal legfeljebb új eljárást indíthatna ellene, mivel a törvény nem rendelkezik a végrehajtási bírság mértékéről utólagos vizsgálatnál.
A versenyhivatali döntés a multikat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint jó példa arra, hogy bírság megállapítása nélkül is lehet kötelezni a kereskedőt a jogkövető magatartásra. Ez akár precedensértékű üggyé is válhatna. Vámos György szerint ugyanis furcsa, hogy a sok beszállítói panasz ellenére nincsenek bejelentések. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a beszállítók szabotálják a kereskedelmi törvény 7-es passzusát. Jelenleg ugyanis alig van hasonló eset a GVH előtt, csak azért, mert a beszállítók nem értenek egyet a jelentős piaci erővel való visszaéléssel kapcsolatban a törvényben foglalt szankciókkal. Ezeket a gyártók nem tekintik visszatartó erőnek a kereskedő számára. Holott egész Európában ez az egyik legszigorúbb rendelkezés, amely a beszállítók és a kereskedők kapcsolatát szabályozza. Eszerint ugyanis bármilyen kereskedői erőfölénnyel való visszaéléssel szemben fel lehet lépni. Vámos György elismeri, a beszállító kisvállalkozások kiszolgáltatottak a piaci versenyben. Gyakori probléma, hogy a gyártó úgy érzi, a kereskedő visszaél piaci erejével, miközben csupán él vele. Például a túlkínálatban a számára kedvezőbb gyártói árajánlatot fogadja el. A kereskedő szerinte legalább annyira kiszolgáltatott a vevőnek, mint a beszállító neki.
