Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A cafeteria-rendszer előnye, hogy alkalmazkodik a munkavállalók eltérő igényeihez, mivel a rendszerint egy éves időtartamra megadott keretösszegen belül az alkalmazott dönti el, milyen béren kívüli juttatásra van szüksége. De ha a munkaadó határozza meg internet-előfizetést vagy egészségpénztári hozzájárulást kapjon-e a dolgozó, előfordulhat, hogy pont amellett dönt a munkáltató, amire nincs is szüksége az alkalmazottnak. A cafeteria bevezetésével növelhetjük a munkavállalóink elégedettségét, ezáltal lojalitását is. Ráadásul még spórolhatunk is a cégnek. De hogyan?
Egy bruttó 50 ezer forintos bérjellegű juttatás után 16750 forint járulékot kell fizetnie a munkáltatónak, így ez összesen 66750 forintjába kerül a cégnek. Ebből legfeljebb 34250 marad a dolgozónak, míg adómentes béren kívüli juttatás formájában, ha a munkáltató nem kíván költséget csökkenteni, akkor a teljes 66750 forintot odaadhatja a dolgozónak.A jelenleg hatályos jogszabályok szerint adómentesen fejenként 400 ezer forint értékben kaphat a dolgozó egyes béren kívüli juttatásokat. Ez a felső határ januártól megszűnik és valamennyi juttatásnál egyedi korlátot vezetnek be.
Ilyen a kultúra utalvány is, amely jelenleg a 400 ezres forintos kereten belül korlátlanul adható, 2009-től évente legfeljebb a minimálbér erejéig, évi 69 ezer forint adható fejenként. Ugyanez vonatkozik az üdülési csekkre, amit közeli hozzátartozók is kaphatnak, de fontos, hogy egy személy ezt a juttatást csak egy helyről, egyszer kaphatja meg és a kibocsátástól számított egy évig, kizárólag belföldön lehet felhasználni, de külön díj ellenében meg lehet hosszabbítani az érvényességét. A minimálbér két és félszereséig, azaz 2008-ban 172500 forintig fedezheti a munkáltató a dolgozója tanulmányaival kapcsolatos kiadásokat. Adómentesen egy évben legfeljebb 20.700 forint értékben adható gyermekenként iskolakezdési támogatás, utalvány vagy számla elleni térítés formájában. Ezt a juttatást mindkét szülő munkáltatója adhatja valamennyi iskolaköteles korú gyermek után.
Folytatás az Adózónán!
Egy bruttó 50 ezer forintos bérjellegű juttatás után 16750 forint járulékot kell fizetnie a munkáltatónak, így ez összesen 66750 forintjába kerül a cégnek. Ebből legfeljebb 34250 marad a dolgozónak, míg adómentes béren kívüli juttatás formájában, ha a munkáltató nem kíván költséget csökkenteni, akkor a teljes 66750 forintot odaadhatja a dolgozónak.A jelenleg hatályos jogszabályok szerint adómentesen fejenként 400 ezer forint értékben kaphat a dolgozó egyes béren kívüli juttatásokat. Ez a felső határ januártól megszűnik és valamennyi juttatásnál egyedi korlátot vezetnek be.
Ilyen a kultúra utalvány is, amely jelenleg a 400 ezres forintos kereten belül korlátlanul adható, 2009-től évente legfeljebb a minimálbér erejéig, évi 69 ezer forint adható fejenként. Ugyanez vonatkozik az üdülési csekkre, amit közeli hozzátartozók is kaphatnak, de fontos, hogy egy személy ezt a juttatást csak egy helyről, egyszer kaphatja meg és a kibocsátástól számított egy évig, kizárólag belföldön lehet felhasználni, de külön díj ellenében meg lehet hosszabbítani az érvényességét. A minimálbér két és félszereséig, azaz 2008-ban 172500 forintig fedezheti a munkáltató a dolgozója tanulmányaival kapcsolatos kiadásokat. Adómentesen egy évben legfeljebb 20.700 forint értékben adható gyermekenként iskolakezdési támogatás, utalvány vagy számla elleni térítés formájában. Ezt a juttatást mindkét szülő munkáltatója adhatja valamennyi iskolaköteles korú gyermek után.
Folytatás az Adózónán!
