Munkáltatóm, aki egyéni vállalkozó, könyvelőként alkalmaz. Milyen (anyagi) felelősség terhel például az APEH-hel szemben? Munkáltatóm burkoltan a tudtomra adta, hogy teljes körű a felelősségem. Az okmányirodánál ő van bejelentve, én a bevallásokon az "ügyintéző neve " alatt szerepelek. 

Tekintettel arra, hogy Ön alkalmazotti státuszban van a munkáltatójánál, így Önre az Mt. általános felelősségi szabályai vonatkoznak. Szándékos károkozás esetén köteles a teljes kárt megtéríteni, gondatlan károkozás esetén pedig a kártérítés mértéke az egy havi átlagkeresetének 50 százalékáig terjedhet. Ez a mérték azonban a munkaszerződésében megemelhető másfél havi átlagkereset erejéig. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott könyvelők felelősségére kiterjed a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete által kötött kollektív felelősségbiztosítás.

Közalkalmazotti jogviszonyban állok, határozott időre, X kolléganő szülésének és gyed-gyesének idejére vettek fel, "helyettesítő állásra". Most anyai örömök elé nézek én magam is. Az én helyemre is vehetnek fel helyettesítőt? Ha igen, akkor az én munkaviszonyom automatikusan megszűnik? Egyáltalán, a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyom meddig tartható fenn, ha nem dolgozom az említett, várható kiesés miatt? Jogosult leszek a gyed-re, majd a gyes-re?

Az ön munkaviszonya csak a határozott idő lejártával szűnik meg automatikusan, azaz akkor, amikor az elődje visszajön dolgozni. Az önt helyettesítő munkába állása nem befolyásolja a jogviszonya fennállását, ahogyan az sem, hogy ön ténylegesen nem dolgozik. Ilyenkor passzív állományba kerül, de jogviszonya továbbra is fennmarad. A gyesre, illetve gyedre pedig a biztosítási jogviszonyától függően, az általános szabályok szerint jogosult, a fentiek ezt nem befolyásolják.

Szíveskedjék kifejteni (lehetoleg a pontos jogszabályhelyekre hivatkozva), hogy mi a különbség a 4, 6, illetve 8 órában történő munkavégzés esetén a közterhek (munkavállalói oldal és munkáltatói oldal egyaránt érdekel) és a nyugdíjjogosultság tekintetében!

A munkáltatói, illetve munkavállalói járulékok százalékos összegét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § szakasza tartalmazza. A járulékokat a százalékos mértéknek megfelelően a munkabérből számítják ki. Ennek megfelelően a munkabér összege az, ami meghatározó, így nem releváns az, hogy ezt 4, 6 vagy 8 órás munkával keresi meg a munkavállaló. A nyugdíjjogosultsággal kapcsolatban is ugyanez mondható el: ott a szolgálati évek száma számít, és ebben a körben irreleváns az, hogy ezt a munkavállaló 4, 6 vagy 8 órás munkával érte el.

Gyesről a munkába visszatérő anyukaként igényelhető-e a Start Plusz kártya részmunkaidős foglalkoztatás esetén is?

A munkaadó a Start Plusz kártya által biztosított járulékfizetési kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja, és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Nem érvényesíthető a kedvezmény, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony bármilyen okból nem éri el a 30 napos időtartamot, vagy ha a napi munkaidő négy óránál kevesebb.