Hogyan számol az APEH-revizor?

Keletkezik-e az embernek bevétele vagy éppen kiadása, ha a jobb zsebéből áttesz némi pénzt a balba? A balga kérdésre természetesen a nem a megfejtés. Ugyanez a helyes válasz akkor is, ha valaki a saját pénzét beteszi a bankszámlájára, vagy levesz onnan. Legalábbis a józan paraszti ész, a magyar szavak értelme, a logika vagy a matematika szabályai szerint. Elvégre se több, se kevesebb pénze nem lesz senkinek attól, hogy a sublót fiókjából bankfiókba rakja. Vagyonvizsgálatok bizonyítják, hogy az adóhatóság revizorai más logika szerint gondolkoznak, más nyelven beszélnek. Az ő értelmezésükben a saját bankszámlára befizetett pénz lehet bevétel, de ha úgy gondolják, kiadás is. Attól függ, hogy honnan nézik...

Nem fizetett adót 48 millió forintos vagyona után - állapították meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ellenőrei egy vagyonvizsgálat alá vont elvált asszonyról. A kisgyermekes nő hiába próbálta bizonyítani, hogy vagyonához, pénzéhez válása során, a vagyonmegosztáskor jutott, a revizorok ezzel nem is foglalkoztak. Először úgynevezett becslési eljárással igyekeztek megállapítani, mekkora jövedelmet titkolhatott el az asszony, de miután így nem jutottak eredményre, új módszerhez folyamodtak. Megnézték, hogy a delikvens mekkora összegeket fizetett be időnként a saját bankszámlájára, s ezeket összegezték, a summát pedig olyan bevételnek minősítették, ami után nem fizetett adót az asszony -- mesélte a HVG-nek egyik ügyfele történetét Angyal József okleveles adószakértő.

Ezt a kifacsart logikát követve tetemes adóhiányt tud felhalmozni bárki, aki mondjuk használt autót akar vásárolni, s emiatt péntekenként felveszi a bankszámláján lévő 2 millió forintot, majd miután a hétvégén nem talál megfelelő járművet, hétfőn visszafizeti a pénzt, s ezt ötször megismétli - példálózott Angyal. Azaz egy vagyonvizsgálat során az APEH 10 millió forint be nem vallott jövedelmet kérhetne rajta számon, amire adót, bírságot szabhatna ki, holott a bankszámlán sohasem volt több 2 millió forintnál. Az elvált asszonynál alkalmazott elvet követve ugyanígy járhat az is, aki készpénzben kapja meg eladott lakása foglalóját, esetleg éppen a munkabérét, amit aztán betesz a bankszámlájára.

A számlára annak tulajdonosa által befizetett pénz önmagában nem jövedelem, a készpénz és a bankszámla közötti mozgás pusztán átvezetés, ami nem bevallásköteles - mutatott rá az adószakértő, aki szerint a revizor bevezette az adójogszabályokban ismeretlen "be nem vallott banki befizetések" fogalmát. Az adóhatóságnak a vagyonvizsgálat során azt kell megnéznie, mekkora a kuncsaft vagyona, mennyit költött, és ehhez volt-e elegendő jövedelemforrása, s adózott-e utána - hangsúlyozta Angyal. Még ha hibádzanának is a számok, kapásból akkor sem lehetne bizonyítottnak tekinteni a jövedelemeltitkolást, hiszen az származhatna ajándékból, ingatlan- és ingóértékesítésből vagy a saját bankszámláról korábban felvett pénzből, illetve kölcsön visszafizetéséből is.

Vagyonvizsgálaton átesettek a megmondhatói, hogy revizorok nemcsak a bankszámla forgalmát vizsgálják, hanem egyidejűleg a delikvens "pénztárcája" felől nézve is ellenőrzik a bevételeket és a kiadásokat. A vizsgálatok során kézikönyvként használt, az APEH ellenőrzési főosztályának szakreferense, Bertalan Rudolf által jegyzett kiadvány szerint az ellenőrzött pénztárcája szemszögéből a bankszámláról felvett összeg bevételnek, míg az oda befizetett összeg kiadásnak minősül. Azaz épp fordítva, mint a már említett asszony esetében, akinél az APEH azért állapított meg - adózatlan - bevételt, mert befizetett a bankszámlájára.

A módszertani útmutató szerint a vagyonvizsgálat, illetve vagyonbecslés során a bevételeket és a kiadásokat időrendi sorrendbe kell állítani. Méghozzá havi, sőt legtöbbször napi esedékességgel. (A vagyonvizsgálatokról lásd bővebben az adózóna.hu internetes portált.) És az APEH azonnal lecsap, ha valaki - akár átmenetileg is - mínuszba kerül. Holott lehet, hogy kölcsönkapott némi pénzt a testvérétől, akivel ezt nem papírozták le, közjegyzőhöz meg pláne nem futottak. Az ilyen, napi, havi gyakoriságú mérleg készítésére nincs jogszabályi kötelezettség - hangsúlyozta az adószakértő. Ha ugyanis a megszerzett jövedelmekről és a megfizetett adókról évente kell bevallást készíteni, az ellenőrzés során sem lehetne ennél nagyobb gyakorisággal elszámoltatni az adózókat, hiszen az már nem is jövedelem-, hanem likviditási vizsgálat. Ügyfele nevében Angyal azonban nem is ezt sérelmezte, hanem azt, hogy az adóhatóság saját logikáját, módszertanát sem alkalmazta következetesen. Eltekintett ugyanis a mérleg felállításától, azaz csak a bankszámlára történt befizetéseket vette számításba bevételként, az onnan felvett összegeket kiadásként már nem. Emiatt aztán az adószakértő három hónappal ezelőtt fellebbezett az adóhatóságnál, ám erre érdemi választ nem kapott.

Az élet úgy hozta, hogy Angyal praxisában előfordult egy, az említettel ellenkező előjelű eset is. Adóhiányt persze ebben az esetben is megállapítottak a revizorok. Érvelésük szerint nem volt adózott forrása bizonyos kiadásoknak. Az utóbbiak a sajátos APEH-szótár szerint az adózó bankszámlára történt befizetéseit takarták. Az ellenőrök nem fogadták el az adózó nyilatkozatát, mely szerint még a vizsgált időszak előttről rendelkezett mintegy 18-20 millió forint készpénzzel, továbbá bemutatóra szóló betétkönyvekkel, s az utóbbiakat megszüntetve tett pénzt a számlájára.

Akár volt eltitkolt jövedelmük Angyal ügyfeleinek, akár nem, az mégiscsak különös, hogy a revizorok kényük-kedvük szerint hol bevételként, hol kiadásként kezelik az adózók saját számlára történő banki befizetéseit. Igaza védelmében az APEH a Legfelsőbb Bíróság különböző döntéseire hivatkozik. "Csakhogy az adóhatóság által felsorolt ügyekben a panaszosok nem fogalmi, értelmezési és nem is módszertani kérdéseket kifogásoltak, így ilyenekben nem is születhetett döntés" - utasította el az adóhivatali védekezést az adószakértő.

Kifogásai másoknak is vannak. A vagyonvizsgálat alá vont adózók ügyvédjeinek, köztük Marosi Andreának elsősorban az, hogy az adóhatóság nem közli az ellenőrzöttel, milyen információi vannak róla, nem engedi, hogy belenézzen a róla gyűjtött adatokba, sőt olykor ezek létezéséről sem informálja őt. "Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy míg a büntetőügyekben eljáró ügyésznek is kötelessége feltárni a vádlottat mentő bizonyítékokat, addig az APEH kizárólag az adózó terhére bizonyít" - mondta a HVG-nek Bárándy Gergely. A szocialista országgyűlési képviselő nemrégiben a Pénzügyminisztériumnál (PM) tette szóvá, hogy az adóhatóság eljárási szabályai több helyen is ütköznek a jogelvekkel, és sokszor irracionális követelményeket támasztanak. Külön kiemelte a teljes bizonyító erejű magánokirat elfogadásával kapcsolatban kialakult gyakorlatot. "Az még érthető, hogy a kölcsönadás bizonyítására az adóhivatal nem fogadja el a felek közjegyző, illetve ügyvéd előtt tett egybehangzó nyilatkozatát, de az már elfogadhatatlan, hogy abban az esetben is vitatja a kölcsönadás tényét, ha maga az ügylet közjegyző előtt zajlott, miközben az APEH nem bizonyítja az erről szóló okirat hiteltelenségét" - említett egy példát a képviselő. A PM az adóhivatallal karöltve visszautasította Bárándy vádjait, a képviselő viszont pártja költségvetési munkacsoportján belül tovább folytatná az adó-ellenőrzési gyakorlat vitáját.