A banknak vagy a cégnek jó a visszlízing?

A közlemény szerint ennek oka a felszámolási eljárások hazai gyakorlata, mivel az első helyi jelzálogjog számos esetben nem teszi lehetővé a finanszírozó jogainak maradéktalan érvényesítését. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) korábban is az ingatlanvagyonuk volt szinte az egyedüli fedezet arra, hogy beruházási hitelt, nagyobb összegű folyószámla-hitelt kapjanak.

Azonban, ha egy pénzintézet jelzálog-hitel formájában finanszíroz egy kkv-t, és azt a későbbiekben felszámolják, akkor az ingatlan is bekerül a felszámolási vagyonba, s a zálogjogosultnak igénypert kell benyújtania, amelynek folyamata évekig elhúzódhat. A visszlízing esetén az ingatlan tulajdonosa refinanszírozást kap tehermentes ingatlanára, s a lízingcéget jegyezhetik be az ingatlan tulajdonosaként. Emiatt a kkv-knek nyújtott hitelezés érezhetően visszaeshet, bármilyen fedezet kerül is mögé.

Közleményében a pénzintézet aláhúzta: a visszlízing finanszírozási forma az Európai Unió tagállamaiban már korábban is jóval elterjedtebb volt, mint Magyarországon. Ennek oka abban kereshető, hogy ezen országokban a lízingkonstrukciókat egyáltalán nem terheli illeték, vagy annak mértéke jóval alacsonyabb, mint Magyarországon, ahol a lízingszerződésekhez kapcsolódóan fizetendő illeték mértéke példátlanul magas.
 
A Magyarországon érvényes és hatályos illetékszabályozás jelentős terheket ró az ingatlan megvásárlóira és lízingbevevőjére. Jelenleg kétszer kell fizetni illetéket: először, amikor az ingatlan a lízingcég tulajdonába kerül, másodszor pedig amikor a lízing lejártakor visszakerül az eredeti tulajdonos birtokába. Az illeték mértékének csökkenése elhárítana egy jelentős akadályt a finanszírozási konstrukció további felfutása elől, amelynek hatása összességében kiegyensúlyozná az illeték-bevételek csökkentését amellett, hogy a forráshoz jutó kkv növelni tudná üzleti aktivitását, ami további bevételt teremthet az államkasszának is - javasolta a Hypo Alpe-Adria Leasing.