Alkalmi munkavállalók Magyarországon

2008-ban mintegy 500 ezer személy dolgozott alkalmi munkavállalói könyvvel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat  adatai szerint.  Az alkalmi munka-vállalók 70 százaléka nyilvántartott álláskereső, 16 százalékuk munkaviszonyban álló, 12  százalékuk tanuló, illetve nyugdíjas, 2 százalékuk egyéb státuszú volt.

Az alkalmi munkavállaláshoz szükséges alkalmi munkavállalói (AM) kiskönyv után kevesebb járulékot kell fizetnie a munkáltatónak, mégis e foglalkoztatási forma  ellenőrzésekor sorozatos visszaéléseket tapasztalnak a hatóságok. jellemzően hibásan töltik ki a kiskönyvet, elfelejtik beírni a foglalkoztatás idejére vonatkozó dátumot, vagy épp hőre eltűnő tintát használnak. Az ilyen és ehhez hasonló trükközés akár 1 millió forintos APEH-bírságot is vonhat maga után, ám a munkaadók kitartóan próbálkoznak új "megoldásokkal". 

A júliusi Kánikula II. akció keretében több mint  kétezer esetben  vizsgálta a foglalkoztatás szabályszerűségét az APEH, és összesen 100,2 millió forint bírságot szabott ki, 285 üzletet záratott be, valamint 53 tevékenység felfüggesztését helyezte kilátásba. Az AM-könyvvel kapcsolatban tapasztalta a legtöbb mulasztást az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága is, amikor az év első felében  ellenőrzéseket végzett. Összesen 818 esetben ellenőrizte a munkavállalók szabályszerű foglalkoztatását, az adózók járulékkötelezettségeinek megfizetését. Az esetek 15,8 százalékában szankcionálta a feltárt szabálytalanságokat, csaknem 43 millió forint bírságot rótt ki, és 87 üzletet bezárt.

Az adóhatóság azt tapasztalta, hogy számos esetben nem jött létre szabályszerű foglalkoztatás, és ebből következően a közterheket sem fizették be. A napi állandó nyitvatartási idővel rendelkező kereskedelmi és vendéglátóipari egységek is szinte kizárólag „kiskönyves” munkavállalókat alkalmaztak. Az igazgatóság közlése szerint az AM-könyves foglalkoztatás – és ezzel együtt a vele elkövetett visszaélés – a gazdaság szinte minden területére kiterjed.

A fenti okok miatt az AM-könyves foglalkoztatás szabályainak átalakítására már tavaly november óta készül a munkaügyi tárca, ám döntés  a tervek szerint csak ősszel várható. Amennyiben elfogadják a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak  az Országos Érdekegyeztető Tanács számára készített előterjesztését, a módosítás januártól lenne hatályos. A tervezet szerint megszüntetik az AM-könyvet és a közteherjegyet, helyette elektronikus bejelentést vezetnek be, és szűkítik azt a munkáltatói kört, ahol ezt alkalmazni lehet.

Szűkítenék azt az időintervalllumot is, ami alatt alkalmi munkavállalókat lehetne foglalkoztatni, továbbá áthárítanák a munkavállalókra az alkalmi munkavállaláshoz szükséges orvosi (alkalmassági) vizsgálat költségét, amelyet eddig a munkáltató fizetett. 

A munkaviszonyban állóknál a munkáltató költségére történik a munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése.  Az alkalmassági vizsgálatot a rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesülő álláskeresők esetén – akik kb. 70-75 százalékát jelentik az álláskeresőknek – a közcélú munkát szervező önkormányzat költségére végzik el. Így az egyéni  munkavállalókat és a RÁT-osokat leszámítva,  mintegy  175 ezer fő esetén kell a foglalkoztathatósági vizsgálatot elvégezni, ami,  háromezer forintos vizsgálati díjjal számolva,   kb. 525 millió forint éves költséget jelent. Ugyanakkor 2010-ben, ha az új szabályok életbe lépnek, a kedvezményes közteher eltörlése miatt a munkáltatók kiadásai várhatóan csökkennek. A költségek csökkentéséről illetve a társadalombiztosításra való átháríthatóságukról folyik az egyeztetés az Egészségügyi Minisztériummal.