A csődeljárás kezdeményezéséhez a kérelmezőnek a törvény által meghatározott tartalmú, az előírt mellékletekkel -  három hónapnál nem régebbi beszámoló, hitelezők névsora és a hitelek összege, vagyoni helyzetet bemutató adatlap - ellátott kérelmet kell a bírósághoz benyújtania. A bíróság köteles a kérelmet a benyújtást követő öt munkanapon belül megvizsgálni és – amennyiben  formai, vagy tartalmi hiányosságok miatt hiánypótlásra, illetve a kérelem elutasítására nincs szükség  – elrendelni a csődeljárást, írja a PricewaterHouseCoopers hírlevelében.

Bővebben a  csődtörvényről

Ha szeretné tudni milyen könnyítések lépnek hatályba szeptembertől és mi változik még a csődtörvényben, olvassa el a hvg.hu Hatszázmilliárd után fut az APEH: segít-e a csődtörvény? című cikkét.

Az eljárás elrendelése esetén a bíróság az adóshoz vagyonfelügyelőt rendel ki. Az eljárás elrendelését követően az adóst a vele szemben esedékessé vált, illetve az eljárás alatt esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában 90 napig fizetési haladék illeti meg, melynek célja, hogy az adós a hitelezőivel egyezséget kössön. Amennyiben a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során az adós megkapja a hitelezők többségének egyetértését az általa kidolgozott egyezségi javaslathoz, azt benyújtja a bírósághoz jóváhagyás céljából.


A csődeljárás kezdeményezése jó eszköz lehet az adós ellen benyújtott felszámolási kérelem kivédéséhez is:
az új szabályok értelmében a csődeljárás kezdeményezésének helye van mindaddig, amíg a bíróság nem hoz a felszámolás elrendeléséről elsőfokú határozatot;  a felszámolási kérelem elbírálását a bíróság a csődeljárás elrendeléséig felfüggeszti.