#csődtörvény



Januártól jön az e-bíróság annak, aki kedveli a bürokráciát

Az elektronikus bírósági rendszerben nyomon követhető lesz az ügyek állása. Az ügyfél az iratokba történő betekintés mellett figyelmeztetést is kérhet arról, ha valamilyen határidő lejár. A regisztráció viszont elég bonyodalmasnak tűnik: ügyfélkapun keresztül és papíron is be kell adni a szükséges dokumentumokat.






Csődvédelembe menekült az első magyar bioerőmű tulajdonosa

Csődöt jelentett a szakolyi bioerőmű többségi tulajdonosa, a Liget Bioenergia Művek Kft. Az első magyar bioerőművet 14 milliárdos beruházással hozták létre, a finanszírozáshoz szükséges hitelt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a K&H Bank biztosította. Később a bankok leállították a hiteleket, az erőmű leállt, a Liget Kft.-t eladták. Fónagy János államtitkár szerint egy magánbefektető szállt be, reorganizációs tervekkel, miközben a cégadatok szerint egy Seychelle -szigeteken bejegyzett offshore társaság lett a tulajdonos.


Bankok csődtörvényét vezetnék be Ausztriában

Banki csődtörvényt tartana szükségesnek az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB), hogy elkerülhetők legyenek a kényszerállamosítások és a jövőben időben be tudjon avatkozni a felügyelet - mondta el Andreas Ittner, a bécsi jegybank elnöke kedden újságíróknak.


Felszámolások a legalitás határán?

Gyakran igazi maffiabizniszként festik le a felszámolási eljárásokat, ami persze gyakran túlzó, de korántsem alaptalan minősítés. Abban egyetértés mutatkozik, hogy már a felszámoló kiválasztása sem átlátható, és az eljárás folyamata felett sincs kellő kontroll. Az érintettek szerint a rendezés érdekében mielőbb új csődtörvény kellene.




Befellegzett a cégtemetőknek

Az új csődtörvényben és a kapcsolódó jogszabályokban tovább szigorították a cégvezetők felelősségének megállapítására, a cégalapításra és a vagyonátruházásra vonatkozó szabályokat. A módosítás a cégtemetők működését is akadályozza, és adósságok hátrahagyásával sem lehet új vállalkozásba menekülni.



A csődtörvényt is elfogadta a parlament

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.


Évente 500 milliárd forintnyi vagyon tűnhet el

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) értékelése szerint a magyar csődtörvény közepesen felel meg a nemzetközi elvárásoknak, mivel azonban ezen belül a cégek reorganizálását a szabályok csak nagyon kis mértékben támogatják, a Transparency International (TI) azt javasolja, hogy készüljön olyan új csőd- és felszámolási törvény, amely a bajba jutott cégek reorganizálását helyezi előtérbe.



Módosul a csődtörvény: állami felszámolót jelölhetnek ki

A kormány rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a vállalkozásokat, amelyek csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt állnak, és adósságrendezésükhöz, hitelezőikkel való megegyezésükhöz, reorganizációjukhoz nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy gazdaságpolitikai érdek, hogy jogutód nélküli megszüntetésük gyorsabb, átláthatóbb legyen - az erről szóló törvényjavaslatot Rogán Antal (Fidesz) nyújtotta be az Országgyűlésnek.


Ne lehessen csak úgy bedönteni egy céget

Csődvédelem ide vagy oda, a kisebb hitelezők általában pórul járnak, érdekeiket gyakorlatilag semmi nem védi. A csődtörvény módosítása helyett a Coface szakértői szerint, egy teljesen új szabályozásra lenne szükség.