Elsők között tesz konkrét lépéseket a Magyar Lízingszövetség a pénzügyi és azon belül a lízingpiac szabályozása, az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében: a már meglévő flottafinanszírozási kódex mellé a Szövetség etikai kódexeket dolgoz ki eszköz-, ingatlan-és tehergépjármű finanszírozást nyújtó cégek számára - olvasható a Lízingszövetség közleményében.

A kódexek a már meglévő, flottafinanszírozást nyújtó cégek számára kötelező érvényű etikai kódex mintájára készülnek. A szabálygyűjtemények középpontjában az ügyfelek állnak, ennek érdekében a lehető legmagasabb minőségű és legbiztonságosabb szolgáltatás nyújtására kötelezik a lízingcégeket. Tisztességes és felelős üzleti tevékenységet, pénzügyi stabilitást, szakmai felkészültséget, valamint a reklámtevékenység során a valóságnak megfelelő információk közlését írják elő. Panasz esetén a kódex ún. “Békéltető Szolgáltatás” kialakítására kötelezi a tagokat, amelynek célja az ügyfelek panaszainak gyors és hatékony megoldása.

„Az etikai kódexekkel a szakma által elfogadott és a törvényi szabályozáson túlmutató közös ügyfélkezelési és etikus piaci magatartási normák rögzítése a célunk. A kódex alapelveit betartó lízingcégek használhatják a Szövetség minősített védjegyét, ez az ügyfelek számára is megkönnyíti majd a döntést, hogy melyik lízingcéghez forduljanak, ha minőségi kiszolgálást szeretnének.” – hangsúlyozta Hordós Zoltán.

Az autófinanszírozási piacon nincs szükség külön kódex kidolgozására, hiszen itt 2009 januárjától a PSZÁF vezetői körlevele eleve minimum 20 százalékos önerőt és maximum 96 hónapos futamidőt ír elő gépjármű finanszírozás esetén. Az ajánlás biztonságosabbá teszi a piacot, mivel megszünteti azokat az extrém hitelkonstrukciókat, ahol a hosszú futamidő és a nulla önrész miatt a  hitel összege meghaladta az autó értékét, ezáltal a vásárlók biztonságosabb feltételekkel tudnak gépkocsit finanszíroztatni és nem kell a túlzott eladósodástól tartaniuk.

A Lízingszövetség szakmai véleményezőként vesz részt a készülő, pénzügyi közvetítői tevékenységet szabályozó törvény, valamint a felelős hitelezést szabályozó kódex előkészítésében is. A felelős hitelezést szabályozó kódex a lakossági deviza és forint hitelek esetében állapít meg olyan kereteket, amelyek korlátot szabnak a lakosság túlzott kockázatvállalásának. A készülő ügynökszabályozás célja a közvetítői tevékenység átláthatóbbá tétele, és a piac megtisztítása a szükséges képzéssel és szakértelemmel nem rendelkező ügynököktől. Nincs még megállapodás a szakma és a Pénzügyminisztérium között arról, hogy az ügynöktörvény egységesen szabályozza a különböző banki, biztosítási és lízingpiaci ügynököket vagy inkább ágazatonkénti szabályozást írjon elő. Ez utóbbi megoldást kezdeményezi többek között a Lízingszövetség is. „Véleményünk szerint mindkét kezdeményezés tisztító hatással lesz a piacra és reményeim szerint a piac könnyebb átláthatósága és szigorúbb szabályozásának köszönhetően az ügyfelek tudatosabb döntéseket fognak hozni.” – mondta Hordós Zoltán, a Lízingszövetség elnöke, és hozzátette: „Ha a PSZÁF képzéshez köti a pénzügyi közvetítői munkát, örömmel veszünk részt a lízing oktatásában.”