Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A munkavédelmi felügyelők 2009-ben 21.660 munkáltatót és csaknem 570 ezer munkavállalót ellenőriztek. A munkáltatók 86,5 százalékánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, amelyek az ellenőrzött munkavállalók 59 százalékát érintették. Tavaly a főfelügyelőség több mint 56 ezer munkavállalónál állapított meg ilyen jogsértést, amely a legnagyobb mértékben az építőipar, a nyomozás, a vagyonvédelem területén, illetve a kereskedelemben fordult elő.
A nyomozás, biztonság, (ezeken belül a személy és vagyonvédelem) ágazati szempontból egy TEÁOR szám alá tartoznak, így az OMMF statisztikáiban is egy címszó alatt összesítik ezeket az adatokat. A fenti tevékenységek csoportja azonban kimondottan a személy és vagyonvédelmi vállalkozások miatt kerülnek a hatóság látókörébe és a feketefoglalkoztatással érintett ágazatok élére - tudta meg a hvg.hu.
A vagyonvédelmi vállalkozásokra (és az általuk kiépített alvállalkozói láncolatokra) kimondottan jellemző a feketefoglalkoztatás, melynek szinte minden megnyilvánulási formája jellemző. Közel annyi színlelt szerződést találkozott a hatóság, mint szabálytalan vagy színlelt munkaerő kölcsönzéssel (a munkaerő szabálytalan átengedésével), AM könyves szabálytalanságokkal, valamint a bejelentéssel a munkaszerződés hiánya miatt. Mivel az ágazatra a fenti a szabálytalanságok a leggyakoribbak, (feltárt feketefoglalkoztatás esetén más típusú jogsértések vizsgálatára már nem is kerül sor. Amennyiben a foglalkoztatás alapvetően jogszerű, legtöbbször a nyilvántartások és a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok fordulnak elő. Munkaügyben és munkavédelmi ügyekben összesen 6,5 milliárd forint bírságot szabott ki a hatóság 2009-ben, ami18 százalékkal kevesebb mint 2008-ban. A tavalyi ellenőrzésekhez kapcsolódóan több mint 5.600 alkalommal figyelmeztette az OMMF a munkáltatókat.
Ezzel párhuzamosan év végéig a hatóság alig több mint 16 ezer munkabalesetről értesült, amelyek közül 91 volt halálos. 2008-ban még több mint 20 ezer munkabalesetet - köztük 118 halálosat - regisztráltak. Dudás Katalin a baleseti adatokhoz hozzáfűzte: a válság miatt vélhetően nő a szabálytalanul foglalkoztató vállalkozások bejelentési fegyelme, és a nagyobb veszélyességű nemzetgazdasági ágazatokra is jellemző visszafogott munkatempó a munkabalesetek számát is mérsékli.
A munkavédelmi felügyelők tapasztalatai szerint a munkáltatók gyakran a korszerű munkavédelmi eszközök alkalmazásakor járnak el szabálytalanul, illetve nem megfelelően használnak egyes berendezéseket. További balesetveszélyes helyzetet idéz elő a karbantartás hiánya, vagy az, hogy a gépek üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat nem tartják be. Tavaly a munkaügyi ellenőrzések során 31.431 munkáltatót vizsgáltak, és csaknem kétharmaduknál találtak munkaügyi jogsértéseket. Ezek az ellenőrzésbe bevont több mint 294 ezer munkavállaló több mint 63 százalékát érintették. 2008-ban ugyanez az arány 60, 2007-ben pedig 65 százalék volt.
A 2007 óta működő Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálathoz - amelynek célja, hogy munkavédelmi tájékoztatást adjon a mikro, kis- és középvállalkozásoknak - 2009-ben összesen több mint 17.000 megkeresés érkezett. A tanácsot kérők 38 százaléka munkáltató, 31 százaléka pedig munkavédelmi szakember, míg 16 százaléka munkavállaló volt. A legtöbb kérdés - mint a hvg.hu értesült - a biztonságos munkavégzés személyi feltételeit érintő problémákra irányult. Jellemző volt a gépkezelői jogosultságokról rendelkező jogszabály hatályon kívül helyezésével a személyi követelmények munkáltatók általi teljesíthetőségéről, a vonatkozó rendelet várható megjelenéséről, annak tartalmáról történő információkérés. Sokan érdeklődtek a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokkal kapcsolatos munkáltatói bejelentési kötelezettségével kapcsolatban.
A munkavállalók által feltett kérdések között a munkaeszközök használatával, a munkahelyek egészséges, biztonságos kialakításával, valamint a veszélyes munkaeszközök munkavédelmi üzembe helyezésének feltételeivel kapcsolatos információnyújtások (munkaeszközök minimális biztonsági követelményei, munkakörnyezet állapota) szintén gyakran fordultak elő, rámutatva arra, hogy a munkáltatók jogszabály ismerete ezen területeken hiányos, vagy költségtakarékossági szempontok miatt nem veszik figyelembe a vonatkozó előírásokat.
Az irányultsági megoszlást nézve, közel azonos volt az érdeklődés a munkabalesetek, a munkahely, üzem állapotával kapcsolatos munkáltatói feladatok, valamint a munkabiztonság keretében ellátandó tevékenységek tekintetében. A témaköröket tekintve sok kérdés érkezett a kockázatértékeléssel, valamint az egyéni védőeszközök juttatásával, kiválasztásával kapcsolatban. A magas szám azt bizonyítja, hogy sokak számára még mindig nem egyértelmű a kockázatértékelések tartalmi felépítése, folyamatának lépései.
