Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A munkaadói szövetségeket, valamint a kereskedelmi kamarákat tömörítő európai szervezetek ajánlásával összhangban előkészített nyilatkozat hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a határidők betartatása már rövid távon is akár eurómilliárdokat pumpálhat vissza az Unió gazdaságába, az irányelv több ponton hátrányosan érinti majd az üzleti vállalkozásokat.
Az Európai Parlament döntéshozó testületei a késedelmes fizetések szabályozásának alapelveit leíró direktíva tartalmát tárgyalja a napokban, melynek kapcsán az európai munkaadói szervezeteket magába foglaló Businesseurope, valamint a kereskedelmi kamarákat összefogó Eurochambres – s így tagságukból kifolyólag a hazai Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – közös állásfoglalásban világít rá a tervezet erős és gyenge pontjaira.
Az európai üzleti vállalkozások érdekképviseleti szervezeteinek egybehangzó véleménye alapján kidolgozott álláspont szerint a határidők betartása és betartatása kiemelten fontos a jelen gazdasági helyzetben. A megfelelő késedelmi feltételek mellett gyakorolt kereskedelem rövidebb távon is több milliárd eurót pumpálhat vissza az EU gazdaságába. Ugyanakkor a fizetési határidők és késedelmi feltételek hasonló szabályozása az állami-üzleti és üzleti-üzleti kapcsolatokban hátrányosan hat az üzleti vállalkozásokra; az állami szféra ugyanis az üzleti vállalkozások számára nem elérhető előnyökkel is rendelkezik.
„A piaci erőfölényből fakadó fizetési visszaéléseket, valamint az állami szférát jellemző, az üzleti vállalkozások gyakorlatától jelentősen különböző fizetési feltételeket nem lehet általános érvényű jogi előírásokkal szabályozni”– hangsúlyozta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. „Alapvetően minden tagország gazdaságpolitikájának célja, hogy a határidők betartására ösztönözze a kereskedelem résztvevőit, és ezáltal felgyorsítsa a gazdasági növekedést, ám mindezt csak úgy szabad véghezvinni, hogy a reguláció ne hozza hátrányos helyzetbe a vállalkozásokat. A direktívatervezet jelen formájában nem elfogadható.”
Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, hogy „az irányelv alapgondolatával, nevezetesen, hogy a fizetési határidők, illetve a késedelmes fizetések szabályozására szükség van, egyetért. Az üzleti és a közszféra vonatkozásában feltétlenül, de a kereskedelmi apcsolatokban is indokoltnak tartja.
A szabályozás feltételeit szerinte azonban nagyon körültekintően, az egyes területek sajátosságait figyelembe véve – hatástanulmányokkal alátámasztva – kell meghatározni. Ezek a szempontok úgy tűnik háttérbe szorultak az előkészítő munka során, így nemcsak a vállalkozások, hanem egyes országok (EU illetve EU-n kívüli) is előnytelen helyzetbe kerülhetnek. Mindezek mellett nagy szükség lenne a fizetési késedelem szankcionálásának egységesítésére is. A szervezetek közös állásfoglalásukat a napokban juttatják el az Európai Parlament döntéshozó bizottságaihoz.
Az Európai Parlament döntéshozó testületei a késedelmes fizetések szabályozásának alapelveit leíró direktíva tartalmát tárgyalja a napokban, melynek kapcsán az európai munkaadói szervezeteket magába foglaló Businesseurope, valamint a kereskedelmi kamarákat összefogó Eurochambres – s így tagságukból kifolyólag a hazai Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – közös állásfoglalásban világít rá a tervezet erős és gyenge pontjaira.
Az európai üzleti vállalkozások érdekképviseleti szervezeteinek egybehangzó véleménye alapján kidolgozott álláspont szerint a határidők betartása és betartatása kiemelten fontos a jelen gazdasági helyzetben. A megfelelő késedelmi feltételek mellett gyakorolt kereskedelem rövidebb távon is több milliárd eurót pumpálhat vissza az EU gazdaságába. Ugyanakkor a fizetési határidők és késedelmi feltételek hasonló szabályozása az állami-üzleti és üzleti-üzleti kapcsolatokban hátrányosan hat az üzleti vállalkozásokra; az állami szféra ugyanis az üzleti vállalkozások számára nem elérhető előnyökkel is rendelkezik.
„A piaci erőfölényből fakadó fizetési visszaéléseket, valamint az állami szférát jellemző, az üzleti vállalkozások gyakorlatától jelentősen különböző fizetési feltételeket nem lehet általános érvényű jogi előírásokkal szabályozni”– hangsúlyozta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. „Alapvetően minden tagország gazdaságpolitikájának célja, hogy a határidők betartására ösztönözze a kereskedelem résztvevőit, és ezáltal felgyorsítsa a gazdasági növekedést, ám mindezt csak úgy szabad véghezvinni, hogy a reguláció ne hozza hátrányos helyzetbe a vállalkozásokat. A direktívatervezet jelen formájában nem elfogadható.”
Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte, hogy „az irányelv alapgondolatával, nevezetesen, hogy a fizetési határidők, illetve a késedelmes fizetések szabályozására szükség van, egyetért. Az üzleti és a közszféra vonatkozásában feltétlenül, de a kereskedelmi apcsolatokban is indokoltnak tartja.
A szabályozás feltételeit szerinte azonban nagyon körültekintően, az egyes területek sajátosságait figyelembe véve – hatástanulmányokkal alátámasztva – kell meghatározni. Ezek a szempontok úgy tűnik háttérbe szorultak az előkészítő munka során, így nemcsak a vállalkozások, hanem egyes országok (EU illetve EU-n kívüli) is előnytelen helyzetbe kerülhetnek. Mindezek mellett nagy szükség lenne a fizetési késedelem szankcionálásának egységesítésére is. A szervezetek közös állásfoglalásukat a napokban juttatják el az Európai Parlament döntéshozó bizottságaihoz.
