A Dun & Bradstreet (D&B) nemzetközi cégminősítő egyedi minősítési rendszere alapján megvizsgálta, hogy mely iparágakban a legnagyobb és legkisebb a legrizikósabb, Rating 4-es minősítésű cégek aránya. Ezen minősítéssel rendelkező vállalkozások közül minden 10. kerül egy éven belül fizetésképtelenségi eljárás alá. Ma Magyarországon a bútorgyártás, vendéglátás és építőipar területén vannak jelen a legnagyobb arányban a legkockázatosabb cégek.

Kiemelt figyelmet igénylő iparágak

A D&B Rating (cégminősítés) segítségével könnyedén felmérhető a vállalatok eredményességének vagy csődjének esélye. A 4-es Ratinggel rendelkező, legnagyobb figyelmet igénylő cégek aránya a bútorgyártás, vendéglátás, építőipar, textilipar és fafeldolgozás területén kiemelkedően magas. Itt arányuk eléri, sőt meg is haladja az 50 százalékot, ami azt jelenti, hogy minden második cég az átlagnál lényegesen nagyobb kockázatot képvisel, és utalásos számla kiállítása esetén 10 százalékos eséllyel nem lesz képes a cég fizetni annak ellenértékét.

Keleti József, a Dun & Bradstreet, nemzetközi cégminősítő ügyvezető igazgatója javasolja, hogy a magas kockázatú cégekkel előrefizetéssel, vagy biztosítékok mellett, szigorúbb szerződési feltételek mentén szerződjenek üzleti partnereik. Amennyiben az üzleti kapcsolat mégis szükségessé teszi utalásos számla kiállítását, úgy érdemes a hitellimiteket a megnövekedett kockázatosságnak megfelelően csökkenteni, és kizárólag a nyitott számlák kifizetését követően venni fel ismét rendelést. A D&B a 4-es minősítésű cégeknél nem javasol halasztott fizetést és hitellimitet.

Betett a válság

Nem meglepő, hogy a még mindig megrendeléshiánnyal küzdő gépjármű kereskedelem is szerepel a legtöbb kockázatos vállalkozást felvonultató iparágak között. A D&B által 2010 első félévére közzétett, a legnagyobb bedőlési arányú szektorok listája nagyrészt azonos iparágakat tartalmaz, mint jelen elemzés, elsősorban a sorrendben adódnak eltérések. A textilipar és a kiskereskedelem szerepel a legnagyobb arányú 4-es minősítésű iparágak listájában, és bár bedőlési arányuk nem volt a legjelentősebb 10 között, a kockázatos cégek magas aránya egyértelműen jelzi, hogy az elmúlt időszak jelentősen megtépázta, gyengítette ezen iparágak szereplőinek pénzügyi, gazdasági stabilitását. A gazdasági fellendülés elengedhetetlenül szükséges számukra, hogy új megrendelésekkel gyarapodva stabilizálódjanak. Minél később következik ez be, a már gondokkal küzdő vállalkozások túlélési esélyei annál alacsonyabbak.

A listát egyértelműen a válság által érintett, és sokszor egymáshoz is kapcsolódó ágazatok vezetik. Az építőipari rendelések csökkenése, pénzügyi stabilitásuk zuhanása magával húzza az üveg, kerámia, porcelán, cement, beton, kő termékek gyártóit, a fafeldolgozás terén működő vállalkozásokat is. A fogyasztói kereslet visszaesésének, a beruházások, bútor és gépjárműcserék elodázásának köszönheti nehéz helyzetét például a bútorgyártás, ahol az import termékek is komoly konkurenciát jelentenek a belföldi piacon.

A kevésbé kockázatos iparágak esetén sem megnyugtató a helyzet

Humán-egészségügyi, szociális ellátásban csupán a cégek 16 százaléka tartozik a legnagyobb kockázatú Rating 4-es kategóriába. Kevesebb kockázatos céget vonultatnak fel a többi szektorhoz képest az oktatási tevékenységet, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet és az ipari gép, berendezés, eszköz javítását végző ágazatok. A kockázatos cégek aránya azonban itt is meglehetősen magas, ahhoz, hogy a pénzügyi szakemberek és a kockázatkezelők nem dőlhetnek hátra. 

Trendek a kockázatkezelésben – a megelőzés elengedhetetlen

Keleti József elmondta, hogy a megelőzés szerepének erősödése egyértelműen tetten érhető a cégek kockázatkezelésében, viselkedésében. Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy kiemelt fontosságú kellő időben észlelni partnereik esetleges cash-flow problémáit, és ennek megfelelően módosítani szerződési feltételeiken, adott esetben megszűntetni a halasztott fizetést, ezáltal megelőzve a súlyosabb pénzügyi veszteségeket. Megfelelő eszközökkel már akkor képesek reagálni partnereik pénzügyi helyzetének negatív irányú változására, amikor még az nem nyert nyilvánosságot.

Előfordulhat az is, hogy még a kockázatossá váló cégben sem tudatosul, hogy „baj van”, de önkéntelenül olyan lépéseket tesz, ami a fizetésképtelenség felmerülésének nagyobb valószínűségére utal, a D&B minősítése például ezt is tükrözi. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő kockázatkezelés nemcsak negatív irányú. A megfelelő, javuló pénzügyi helyzetű, erős minősítésű cégeknél az üzleti kapcsolat és a forgalom bővítésével a vállalkozás biztonságosan növekedhet, miközben csökkenti vevőportfoliója kockázatosságát.