A kereskedők a helyi termékek felvásárlásával nemcsak kockázatukat csökkentik, hanem a nemzeti értékek iránt egyre növekvő kereslethez is igazodnak. Bár egyelőre még nem számszerűsíthető mennyivel több hazai terméket vásárol a magyar, de a Gfk legfrisebb kutatásából jól látható, hogy az akciók között  is egyre többen keresik a prémium minőségű, helyben megtermelt árut – állípította meg Kovács Krisztina, a Gfk  Hungária menedzsere. 

GfK

Az emberek javarészt  akkor készek többet fizetni a jó minőségért, ha a prémium ajánlatok megfelelően hangsúlyozzák a termék által nyújtott előnyöket. Az erős minőségi márkák biztonságot nyújtanak és gyakran státusz szimbólumok is egyben. Magyarországon hosszabb távon várható a prémium márkák felé történő elmozdulás, kiváltképp az egészséghez kapcsolódó-, valamint a "kényeztető" termékek terén.

A hvg.hu-nak azt is elmondta a szakember, hogy a kutatásban megkérdezett kétezer válaszadó 46 százaléka – saját bevallása szerint – gyakrabban lapozza fel az akciós újságokat, mint egy évvel korábban, költeni viszont annak ellenére sem költ többet, hogy jobban megengedhetné magának.

A vásárlók racionálisabbak lettek, a jobb ár-érték ajánlatokat keresik, többek között vonzóak számukra az egyértelmű árelőnyöket kínáló nagyobb kiszerelések, vagy termék-összecsomagolások. Nagyobb szerepet kap a kínálati oldalról érkező információ, hiszen a jó tájékozottság anyagi előnyt jelenthet, ezáltal jelentősen nagyobb figyelem jut az akciós újságoknak – hangsúlyozta a GfK menedzsere.

GfK

A válság idején tapasztalt kimagaslóan erős promóciós aktivitás mérséklődött az idén, így az első nyolc hónapban – 2009 azonos időszakához hasonlóan – a háztartások által beszerzett élelmiszerek és háztartási vegyi áru értékének 28 százaléka származott promóciós vásárlásból. A kereskedők számára továbbra is nehéz feladat a vevőket vásárlásra bírni, de a hűségkártya programok elindításának sikere jól mérhető.

Az élelmiszer és háztartási vegyi áruk piacán 2010 első nyolc hónapjában a háztartások 0,2 százalékkal kevesebbet költöttek, mint 2009 hasonló időszakában. A magyarok zöme napi fogyasztási cikkekből nem vesz többet, mint tavaly, ruházatra, utazásra és kultúrára pedig kevesebbet áldoz, mint valaha. Ehelyett hiteltörlesztésre vagy megtakarításokra fordítják jövedelmüket. Magyarországon a napi fogyasztási cikk piac látványos fellendülése tehát még várat magára.

Bár a 2009-es gazdasági válság negatív hatása jóval kisebb mértékű volt az európai napi fogyasztási cikk piacok többségén, mint azt előzetesen várták az elemzők, a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások piaca már nem volt ennyire kiegyensúlyozott, ezekben a szektorokban a mai napig érezhető a kereslet erőteljes visszaesése. A 2008-ban nemzetközi szinten megugró élelmiszer infláció hatására bekövetkező visszaesés után a legtöbb európai országban 2009-ben és 2010-ben is növekedő trendet mutat a napi fogyasztási cikkek piaca. A növekedési ütem 2010 júniusában az előző év hasonló időszakához viszonyítva globálisan 5 százalék körül mozgott, míg Nyugat-Európában 0,9 százalék volt.

A lakossági fogyasztás növekedésének prognózisában vita van a kormány és a Költségvetési Tanács között. Amint a tanács elemzésében írta: a kormány a lakosság fogyasztási kiadásainak jelentős növekedését várja, mert úgy vélik, hogyaz szja-csökkentés hatásaként a lakosság többletjövedelmének nagy részét fogyasztási kiadásra költi. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács azzal számol, hogy a lakosság a többletjövedelemnek csak mintegy felét költi el. Más piacelemzők is úgy vélik, hogy a személyi jövedelamadó csökkenés bevétele teljes egészében biztosan nem áramlik át a fogyasztásba, hiszen a törlesztőrészletek továbbra is magasak maradnak, és a válság alatt az óvatosság is beépült már a fogyasztói magatartás mintázatába, amely nem tűnik el olyan könnyen.