Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A minimálbér 93 ezer forintra emelésével gyakorlatilag valamennyi idei stratégiai céljának keresztbe tett a kormány: legnehezebben a hazai tulajdonú mikrovállalkozások tudják majd teljesíteni, leginkább az exportra termelő nagyvállalatok munkaerő-keresletét fogja majd vissza, ráadásul csökkenti a tartós munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit. A kevesebb foglalkoztatott kevesebb adóbevételt jelent, miközben nő a munkanélküliek különféle ellátásaira fordítandó támogatás összege − vonható le a következtetés az MKIK GVI által tavaly októberben készített konjunktúrafelmérés eredményéből.
A Napi Gazdaság birtokába került felmérés szerint a válaszadók 70 százalékban első helyen a megfelelően képzett munkaerő hiányát jelölték meg a gazdaságban a munkaerőpiac bővülésében. Második helyen a válaszadók 30 százaléka a magas járulékterheket, míg harmadik helyen 24 százalékuk a magas minimálbért említette a munkahelyteremtés gátjaként. Saját vállalatánál a válaszadók 64 százaléka okolta főként a járulékterheket, második helyre került a képzett munkaerő hiánya és harmadik ok a magas minimálbér lett.
Február végén várhatóan megnyílik az a 21 milliárd forintos keret, amelyből vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos béremelés végrehajtása. A támogatásra a belföldi székhelyű gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások, nonprofit szervezetek pályázhatnak, vállalva, hogy minden érintett esetében végrehajtják a kompenzációt és nem csökkentik 2011-es létszámukat. Feltétel továbbá, hogy nem marasztalták el feketemunka miatt, és nincs lejárt köztartozása. Évi százezer forintnál kevesebbet nem lehet kérni. Az elbírálásnál előnyt élveznek, akik magas élőmunka-igényű tevékenységet folytatnak és a pályázó által foglalkoztattak bruttó átlagkeresete alacsony.
A felmérés rákérdezett a 92 ezer forintos bruttó bér alatt foglalkoztatottak arányára, s hogy kinek okozza majd a legnagyobb gondot az emelés kigazdálkodása. E szerint leginkább a kormány által egyébként támogatni kívánt mikrovállalkozások számára jelent majd problémát a minimálbér kifizetése. A GDP-növekedéshez legnagyobb mértékben hozzájáruló exportáló nagyvállalatoknak ez könnyebb lesz, viszont várhatóan visszafogja majd a munkaerő-keresletet a magas minimálbér. Főként az ipar, valamint a kiskereskedelem fogja vissza létszámbővítési szándékait 2012-ben.
Ugyan a felmérés nem vizsgálta a foglalkoztatási hatásokat, azonban a 2001. és 2002. évi jelentős minimálbér-emelés tapasztalataiból tudható, hogy a sokkszerű keresetnövekedés hatására nő a tartós munkanélküliek száma, egyre nehezebb új belépőként állást találni a munkaerőpiacon. Az akkori emelésről azóta az MTA kutatói is kimutatták, hogy inkább csökkentette, mint növelte a költségvetés foglalkoztatásból és fogyasztásból származó adóbevételeit.
