Tavaly év végén mindössze négy pénzkiadó automatával működtetett többet a lap által megkérdezett 14 bank, mint egy évvel korábban. A pénzkiadó eszközök számának tavalyi gyarapodása lényegében a TakarékPont terjeszkedésének köszönhető. A vizsgált 16 hálózat készülékeinek száma tavaly 186-tal, 4731-re nőtt, az új gépekből azonban 182-t a TakarékPont telepített.

Tavaly a bankok közül a legnagyobb hálózatbővülés az FHB-nál történt. A 35 készülékes gyarapodás viszont csak a 2010 végén az 50 automatát üzemeltető Allianz Bank beolvasztásának köszönhető. Emellett az OTP Bank 33-mal, az Erste Bank 24-gyel növelte gépeinek számát. Ugyanakkor megszűnt vagy az FHB Bank hálózatába olvadt az Allianz Bank 50 automatája és 25-tel csökkent a K&H és 14-gyel a CIB Bank, 8-cal a Raiffeisen Bank gépeinek száma.

A 2008 őszén kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság után nagyon lelassult a pénzkiadó gépek telepítésének tempója. Azóta ugyanis 268 készülékkel nőtt a 15 vizsgált hálózat. Az Allianz Bank 50 készülékéből 30 eltűnt és csak 20 gyarapította az FHB hálózatát. A Raiffeisen Bank 35, a CIB Bank 31, a Budapest Bank 24 géppel kevesebbet tart fenn, mint három éve. Ugyanakkor a TakarékPont 270, az FHB Bank 54, az Erste Bank 41, a K&H 27 automatával többet üzemeltet, mint három éve.

A bankjegykiadó automaták telepítésének ilyen jelentős mértékű lassulását, majd megtorpanását elsősorban az magyarázza, hogy a 2008-ban kibontakozó válság jelentősen leszűkítette a bankok hitelezési lehetőségeit, ezzel a nyereségüket is. Az utóbbi két évben pedig a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadó és a végtörlesztés akkora többletterhet jelentett, hogy a szektornak már alig, a bankok többségének pedig egyáltalán nem maradt nyeresége. Ezért is csökkentették fiókjaik és alkalmazottaik számát.

A nemzeti bank adatai szerint 2008 óta folyamatosan csökken készpénzfelvételek száma és nő a kártyás vásárlásoké. Sőt 2009-ben még a bankautomatákból felvett készpénz mennyisége is csökkent az előző esztendőhöz képest.