Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A cégek 60-65 százaléka már döntött ugyan az elvárt emelés teljesítéséről, de csak kevés vállalkozásnál zárultak le a helyi bértárgyalások, ahol a bérekről és a cafeteriáról is megállapodtak a felek, és még kevesebb olyanról tud az MSZOSZ elnöke, ahol valódi bérfejlesztésről is szó esett. Pataky Péter a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a munkavállalók reálkeresete sok esetben csökken, mert az emelést úgy oldották meg, hogy a béren kívüli juttatásokat elvették vagy mérsékelték az emelkedő adóteher miatt, esetleg a nem rendszeres bérelemekből vettek vissza.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Vadász György, a Magyar Iparszövetség elnöke. Sok helyen 6-7 órára mérsékelték a munkaidőt, és az elvárás arányos részét fizetik meg, főleg a szolgáltatások és a kiskereskedelem területén. A KISOSZ tagságának jelentős része még nem hajtotta végre az elvárt emeléseket, mivel egyelőre a szakképzett dolgozóknak járó 108 ezer forintos garantált minimumbért próbálják kigazdálkodni − mondta Antalffy Gábor, a szervezet elnöke.
A vállalkozások zöme várja a nemzetgazdasági tárca 21 milliárd forintos bérkompenzációs pályázatát, ám azzal csak kevesen számolnak, hogy az várhatóan de minimis támogatási korlát alá esik majd. Azok a cégek, amelyek az elmúlt három évben már kaptak ilyet, kieshetnek a támogatotti körből, ha túllépik a 200 ezer eurós határt − hívta fel a figyelmet Pataky Péter. A legextrémebb helyzet a szociális ellátásban alakult ki − mutatott rá az MSZOSZ elnöke. A legnagyobb a gond a forprofit, illetve nonprofit gazdasági társasággá kiszervezett önkormányzati intézményeknél, mivel a dolgozók elvileg úgy dolgoznak, mintha a közszférához tartoznának, ám annak bérkompenzációja rájuk nem vonatkozik.
Akadnak kivételek is |
A Hankooknál az elvárt fölött a fizikai dolgozók 6, a szellemiek 5 százalékos bérfejlesztéséről állapodtak meg és 20 ezer forinttal növelték a cafeteriakeretet is − közölte Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. A vegyiparban dolgozó 79 ezer munkavállalóból hozzávetőleg 20 ezer jogosult az elvárt emelésre − eddig a szakszervezet szerint 6 ezer dolgozó kapta meg. |
A MÁV-csoporthoz tartozó 24 vállalatból már csak kettőnél tartanak a tárgyalások; a cégcsoport mintegy 35 ezer munkavállalójának 60-70 százalékát érinti az elvárt emelés, amely már a januári fizetéssel együtt megérkezett − mondta Papp Zoltán, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke. A GySEV-nél fizetéskiegészítésként külön soron adják a kompenzációt, a Cargónál évi egyszeri kifizetés várható, míg a MÁV-nál és leánycégeinél alapbér-emelésként. Utóbbi a műszakpótlékok összegének emelkedése miatt is kedvező a dolgozóknak.
Ágazati szinten sikerült megállapodni a villamosenergia-iparban − ott az elvártnal nagyobb béremelést kapnak a dolgozók. Az élelmiszeriparban a multik gyakorlatilag teljesítették az elvárt emelést, és itt-ott tárgyalnak afölöttiről is − mondta Ványa Magdolna, az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A béren kívüli juttatások terén azonban alig van példa javulásra. A legnehezebb tárgyalásokra a magyar tulajdonú vállalatoknál számít az elnök. Még ahol sikerült is megállapodni az elvárt fölötti bérfejlesztésről, 2-3 százalékos mértékben, az sem jelent igazán reálkereset-növekedést.
