A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) legutóbbi éves statisztikái szerint a GDP arányában Magyarország vezető pozícióban szerepel a Jeremie kihelyezésekben. A múlt évben Európában összesen mintegy 40 milliárd eurót vontak be, ami több mint 80 százalékkal több mint egy évvel korábban.
A Jeremie program keretében kihelyezett kockázati tőke befektetések tekintetében a GDP (bruttó hazai termék) arányában mérve Magyarország Európa élvonalában van – derül ki az EVCA legfrissebb éves elemzéséből. A teljes forrásbevonás 39,8 milliárd euró volt 2011-ben, ami 80 százalékos növekedés 2010-hez képest. Ez részben kockázati tőkealapok és növekedési alapoknak köszönhető; előbbiek 50 százalékos növekedést produkáltak előző évhez képest, utóbbiak pedig dupláztak. Tavaly nőtt a lezárt tranzakciók száma; megközelítik a 2008-as 150-et. A bővülés a kivásárlási és növekedési szegmensnek köszönhető; 2009-ben 27 lezárt deal-je volt a kivásárlási és növekedési alapoknak, 2010-ben 47, míg 2011-ben 60 alap számolt be lezárt tranzakciókról.
„Az európai kockázati tőke iparág tavalyi aktivitása – bár a 2010-es év eredményeihez képest előrelépés történt – továbbra is jelentősen elmaradt a válság előtti 2005-2008-as évektől. A magyarországi Jeremie-programnak azonban sikerült betöltenie a neki szánt szerepet és dinamizálni a korai fázisú hazai vállalkozások finanszírozását" – kommentálja a friss adatokat Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.vezérigazgatója az Insider blogban.
Élettudományok, IT és kommunikáció
A Jeremie-programon keresztül jegyzett befektetések értéke hat százalékkal nőtt egy év alatt, az összesen 45,5 milliárd euróból 3,9 milliárd kockázati tőke és 41,6 milliárd kivásárlási és növekedési alapokhoz kötődik. A befektetések 91 százaléka kivásárlási és növekedési alapokból származik; ugyanakkor a befektetett cégek számát vizsgálva a kockázati tőkealapok „vezetnek”; ők 3140, míg a kivásárlási és növekedési alapok csupán 1860 (nyilván átlagosan nagyobb) cégbe fektettek be
A kockázati tőkealapok legnagyobb befektetői: állami szervek, magánszemélyek és intézményi befektetők. Kivásárlási-és növekedési alapok esetében nyugdíjalapok, bankok és alapok alapkezelői.
Mindkét alap döntően kkv szegmensbe fektettet (a kockázati tőke alap 99 százalékban, a kivásárlási és növekedési 61 százalékban). A befektetett 4800 cég nyolcvanöt százaléka kkv, megközelítően ezek fele húsz főnél kevesebb alkalmazottal rendelkezik. A szektorokat vizsgálva a hazai Jeremie-program és az európai gyakorlat hasonlít: idehaza és Európa egészében is az élettudományok, az információtechnológia és a kommunikációs szektorban a legaktívabb a kockázati tőke. A befektetések számát tekintve az ügyletek közel 60 százalékát ez a három terület adja.
A befektetések ötöde bukott
A kelet-közép európai régió az alapok finanszírozása tekintetében továbbra is marginális szerepet tölt be, bár a végrehajtott tranzakciók számát tekintve kisebb a lemaradás. Ha pedig a befektetett összegek GDP arányos súlyát nézzük, a kép még kedvezőbb – mondta Zsembery Levente.
Különösen szembeötlő a magyarországi kockázati tőke iparág aktivitása: a befektetés célországa szerint GDP arányában mérve Magyarország a hatodik helyet foglalja el Európában; ezzel jelentősen meghaladjuk nemcsak a régió, de egész Európa átlagát is. Ez azért adhat okot bizakodásra, mert a tapasztalatok szerint azokban az országokban, ahol a korai fázisú finanszírozásban a kockázati tőke aktívabb, az innovációk nagyobb eséllyel érnek célt, ezek a vállalkozások felnőve a növekedés motorjaivá válhatnak.
Ami az új források bevonását illeti, a korábban sokszínű kép egyszerűsödni látszik. A korai fázisú kockázati tőke befektetések területén (venture capital) a kormányzati szereplők léptek előre a legnagyobb finanszírozókká: míg 2007-ben még a források 10 százalékát biztosították (ami a finanszírozók között hatodik helyre volt elég), addig 2011-ben a kormányzati szektor már messze a legnagyobb, 35 százalékos súlyú szereplő volt. Eközben a kivásárlási tőke (buy-out) piacán az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjpénztárak, alapok) domináltak, míg a generalista alapoknál a magánbefektetők váltak elsődleges finanszírozókká.
A befektetések árnyoldalán 2011-ben a korai fázisú befektetések több mint ötöde a társaság bezárásával és a befektetés leírásával zárult. Bár ez a szám magasnak tűnik, a korai fázisú cégekbe befektetők ezzel a kockázattal együtt kell, hogy éljenek.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.