A Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vállalatközi fizetési szokásait elemző felmérés alapján elmondható, hogy a hazai cégek által előszeretettel alkalmazott halasztott fizetések több mint kétharmados aránya az összeurópai átlagot mintegy 30 százalékkal meghaladó rekord, hiszen a belföldi vevőkre vonatkozó közép-európai mutató 58,4 százalék, a nyugat-európai pedig 52,5 százalék.

 „A halasztott fizetésre vonatkozó adat tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar gazdaság likviditását a hazai vállalkozások azzal tartják fent, hogy hajlandóak hitelbe is odaadni az áruikat és szolgáltatásaikat. Ilyen magas hitelezési arányok mellett nagyon kellene ügyelni a késedelmes fizetésből, illetve a nemfizetésből adódó kockázatokra, mert ez a törékeny egyensúly könnyen felborulhat” – mondta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Vanek a Magyar Nemzeti Bank egy korábbi elemzésére hivatkozva elmondta, hogy 2010 júliusa óta mintegy 3500 milliárd forint távozott a magyar bankrendszerből, melynek hátterében az állhat, hogy a befektetők számára kockázatos lehet az államadósság magas, 80 százalék körüli szintje. Vanek szerint a kis- és középvállalkozásokra nehezedő teher azért is lehet problémás, mert a magyar gazdaság egyik nagy hátránya a vállalatok duális szerkezete, ahol a sok mikro- és kisvállalkozás, illetve a jelentősebb nagyvállalatok mellől hiányzik egy erős középvállalati réteg, amely a gazdaság motorja lehetne.

A legkisebbek a fegyelmezetlenség legnagyobb vesztesei

A Barométer elemzése szerint továbbra is gondok vannak a hazai fizetési fegyelemmel, amit a piac legkisebb szereplői szenvednek meg. A magyar kisvállalatoknál a legnagyobb arányú a belföldi B2B vevőkhöz kapcsolódó lejárt határidejű számlák aránya (34,4 százalék), a fizetési határidőt követő egy hónapon belül kifizetett belföldi számlák aránya pedig a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (66 százalék). Ez azt jelenti, hogy a mikrovállalkozások által kiállított számlák több mint egyharmadát még egy hónappal a fizetési határidő lejárta után sem fizetik ki. A kisebb cégek alacsony érdekérvényesítő erejét az is mutatja, hogy a belföldi vállalatközi követeléseik teljes értékének 6 százalékát 90 napon túli késedelemként tartják nyilván.

A késedelmes fizetés leggyakoribb okaként likviditási problémáikat jelölik meg a hazai vállalkozások partnerei: mind a belföldiek, mind pedig a nemzetközi vevők túlnyomó többségének (több mint 90 százalék) esetében ez volt az indok. A késve fizető vevők közül – régiós és összeurópai összevetésben is – Magyarországon hivatkoznak a legtöbben likviditási gondokra. Összehasonlításképpen, a nyugat-európai arány 66,8 és 46,2 százalék, belföldi és külföldi partnerek esetében.

„Önhibájukon kívül kerülnek drámai helyzetbe a hazai kkv-k, hiszen számláik értékének mintegy háromnegyedét nem kapják kézhez azonnal a halasztott fizetés miatt, és még ezek egyharmadát is jelentős késéssel egyenlítik ki. A késedelmes fizetést ugyan likviditási problémákkal indokolják a vállalkozók, ugyanakkor a késedelmes fizetés kockázatai ellen a kkv-szektorban védekeznek a legkevésbé. Ezek együttesen pedig nagyban rontják a túlélési esélyeiket” – foglalta össze Vanek Balázs.

Kockázatkezés: lemaradtak a kkv-k

A magyar vállalkozások közel harmada (30,8 százalék) – szemben a 27,8 százalékos kelet-közép-európai és 33,8 százalékos nyugat-európai átlaggal – ajánl árkedvezményt azoknak a vevőknek, akik határidő előtt fizetik meg tartozásukat, de ez a gyakorlat egyelőre még nem honosodott meg a hazai piacon. A hazai vevők mindössze 5 százaléka, a külföldiek pedig 5,3 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Leginkább a szolgáltatási és a feldolgozó szektor cégei kínálják ezt a lehetőséget, a vállalatok nagysága szempontjából pedig a kis- és nagyvállalatok voltak aktívak.

A késedelmes vagy nemfizetési kockázatok elleni védekezés jelentős különbségeket mutat a vállalatok méretének függvényében, de általánosságban elmondható, hogy ezen a területen is leginkább a kkv-k vannak lemaradva. A magyar nagyvállalatok 66,7 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő hat hónap során fokozni fogja vevői hitelkockázatának figyelését, ugyanez az arány a kisvállalkozások esetében mindössze 55,6 százalék lesz.  

Várhatóan ugyancsak a nagyvállalatok válaszadói (60 százalék) lesznek a legaktívabbak vevőik hitelképességének ellenőrzésében, a kisvállalkozások ezen a területen is a második helyre szorultak (54,5 százalék). A vevőtörténet ellenőrzése a nagy és közepes méretű vállalatok kétharmadánál, illetve a kisvállalkozások felénél kap majd fokozottabb figyelmet a következő félévben.

 „A hazai  cégek kezdenek rádöbbeni, hogy ilyen körülmények között a fizetési kockázatok elleni védelem, a hitelbiztosítás, a vevői előminősítés, illetve az aktív követeléskezelés elengedhetetlen, azonban ezeken a területeken továbbra is a minden szempontból a legtöbb kockázatnak kitett kkv-szektor a legkevésbé aktív” – mutatott rá Vanek Balázs.

Bizonytalan kilátások

A jövőt illetően továbbra is meglehetősen borúlátóak a közép-európai vállalkozások a szállítói hitelek kockázatait illetően: a megkérdezettek 29 százaléka a helyzet romlására, 9,5 százalékuk a javulására számít a következő hat hónapban. A legpesszimistábbak a csehek és a lengyelek, ahol a cégvezetők 41,2, illetve 35,1 százaléka számít a helyzet romlására. A magyar válaszadók ezzel szemben derűlátóbbak: csak a 16,3 százalékuk számít romlásra, 81,5 százalékuk stagnálást prognosztizál.

A cégek méretét tekintve leginkább a kisvállalkozások válaszadói (17,5 százalék) számítanak a szállítói hitelkockázat növekedésére a következő hat hónapban. Iparági bontásban a magyar feldolgozóipar válaszadói voltak a legkevésbé optimisták a fizetési késedelmek alakulásával kapcsolatban, 16 százalékuk volt azon a véleményen, hogy a szállítói hitelkockázat a következő hat hónap során növekedni fog.

Az elemzés összességében arra mutat rá, hogy bár a magyar vállalatok javulnak a kintlévőségeik kezelésében, a csökkenő profitráta, illetve például a csődtörvény fizetésekkel kapcsolatos elégtelen biztosítékai miatt a jövőbeli növekedés kulcsának számító kkv-k nehéz helyzetbe kerülhetnek.