A magyar mutató most 2 ponttal alacsonyabb, mint az idei első negyedévben mért 32-es index. Tavaly a második negyedévben a magyar mutató 43, a tavalyelőtti hasonló időszakban 65 pontot ért el. Európában az idei második negyedév fogyasztói bizalmi indexének átlaga 73 pont, a földrészünkön vizsgált huszonhét ország mutatói alapján. 

Magyarországon az index három összetevője közül viszonylag legkedvezőbb a helyzet az anyagiaknál: Legutóbb a megkérdezett magyarok 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete a következő tizenkét hónap során, ha nem is kiváló, de jó lesz. Negatív véleményt 87 százalék mondott – derül ki a Nielsen felméréséből. További 2 százalék nem tudta eldönteni. (Egy évvel korábban a megkérdezettek 15 százaléka adott kedvező, és 81 kedvezőtlen választ).

Hazánkban a munkahelyi kilátásokat többé-kevésbé jónak, szintén az előttünk álló tizenkét hónapban a válaszadók közül 3 százalék tartja. „Nem olyan jó” vagy „rossz” 96 százalék szerint. További 1 százalék nem tudja megítélni. (Egy évvel korábban pozitív választ 6, negatívat 90 százalék adott erre a kérdésre).

„Tekintettel az árakra és az ön személyes pénzügyi helyzetére, a mostani időszak megfelel arra, hogy megvásárolja, amit szeretne és amire szüksége van?” A kérdésre a magyar megkérdezettek közül 4 százalék válaszolt úgy, hogy alkalmas a jelenlegi időszak vásárlásra, míg 95 százalék kedvezőtlennek látja. További 1 százalék nem tudta eldönteni. (Egy évvel korábban 12, illetve 87 százalékos mutatót regisztrált a Nielsen).

A globális fogyasztói bizalmi index idén a második negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 3 ponttal 91 pontra csökkent.

"A fogyasztók láthatóan világszerte továbbra is óvatosan mérlegelik, mire adják ki a pénzüket" – állapítja meg a felmérés eredményeiről Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője. – A fogyasztók bizalma a második negyedévben olyan globális hatású események hatására torpant meg, mint az, hogy az Eurózóna válsága mélyült, és vele egyidőben Kína, valamint India gazdasági növekedésének üteme csökkent, ami befolyásolta a pénzügyi piacokat, és hatott a fogyasztók érzékenységére is. Újra megjelent a globális piacokon a bizonytalanság, és a fogyasztók úgy reagáltak rá, hogy visszafogták költési és fogyasztási szándékaikat.
 
A fogyasztói bizalom 23 országban nőtt, 26-ban csökkent, további 7-ben pedig változatlan maradt az előző, első negyedévi mutatókhoz képest. Figyelemre méltóan változott az élcsoport: a világ legoptimistább piacának a Nielsen online kutatásának kilenc egymást követő negyedéve során India bizonyult, de most Indonézia 120 pontos mutatójával megelőzte India 119 pontos indexét.  Mögöttük a sorrend: Fülöp-szigetek (116), Szaúd-Arábia (115), Malájzia (111), Egyesült Arab Emirátusok (108), Brazília (106), Kína (105), Hongkong és Thaiföld  (104-104).

Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmi indexet elért két ország világviszonylatban a tizennegyedik és tizenötödik helyet foglalja el: Dánia és Norvégia 95-95 ponttal vezeti földrészünk rangsorát. Őket követi Svájc (94), Ausztria (92) és Németország (88). Közép- és Kelet-Európában a legnagyobb fogyasztói bizalmat Csehországban, Észtországban, Litvániában (71-71) és Lettországban (70) mérték.

A fogyasztói bizalom világszerte legnagyobb arányban erősödött egyik negyedévről a másikra Franciaországban (+11 pont), Belgiumban (+9), Finnországban és Svájdban (egyaránt +7).