A Roland Berger a mai napon mutatta be a cég globális tanulmányát, amelyben ismét felsővezetők véleményét kérték ki Európa-szerte. A vezetők szerint 2012-ben a költségek csökkentése és a hatékonyság javítása mellett a menedzsment határozott elkötelezettsége volt a siker záloga. A korábbi évek vizsgálataihoz képest a szükséges döntések és intézkedések gyors meghozatala sokkal nagyobb szerephez jutott az eredményes működésben – derül ki a A Roland Berger Stratégiai Tanácsadók Kft. legfrissebb, az adósságválság gazdasági kilátásokra és az egyes vállalkozások pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásáról szóló nemzetközi tanulmányából.

A kutatás legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az európai cégek recesszióra, vagy legalább stagnálásra számítanak, és komoly kockázatot látnak egy likviditási válság kialakulására. Az európai vállalatok több mint 70 százaléka látja jelentősnek egy új adósságválság vagy likviditási válság kialakulásának kockázatát. Sokat mondó tény, hogy a tavalyi évhez hasonlóan az európai cégek 87 százaléka idén is elsősorban belső forrásokból oldja meg a finanszírozást.

Bár a GDP növekedésében visszaesés mutatkozott Európában, a gazdasági környezet megítélése általánosságban javult. Magyarországon még nem mutatkoznak a javulás jelei, a felmérésben a magyar hangulat mégis pozitívabb képet mutat a dél-európai országokénál, azonban a közép- és kelet-európai (KKE) átlagnál némileg pesszimistább volt.

A kutatás néhány fontosabb eredménye:

• Az európai vállalatok 62 százaléka úgy véli, anyaországának gazdasága recesszióba fordul. Ez az arány a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon is 80 százaléka körül mozog, míg a déli országok szinte biztosra veszik a gazdaság zsugorodását (92 százaléka).
• A Magyarország teljesítményével kapcsolatos várakozások az európai és a közép-kelet-európai átlagot is alulmúlják: a jövő évi GDP növekedést is csak 0,4 százalékara várják, míg a KKE átlag: 0,9 százaléka.
• A felmérésben részt vevő összes válaszadó 54 százalékának megítélése szerint magas, vagy nagyon magas kockázattal bír a képzett munkaerő hiánya, amely fékezi a növekedést. Magyarországon a megkérdezettek azonban úgy látják, a képzett munkaerő-hiány kevésbé kritikus tényező, mint például a korlátozott finanszírozási lehetőségek.
• Átlagosan az európai vállalatok 29 százaléka tart az euró összeomlásától, ugyanakkor a magyar válaszadók ennél jóval optimistábbak (11 százalék).
• Egy esetleges görög kilépést a monetáris unióból 61 százalék tart valószínűnek, 35 százalék pedig tett lépéséket az eurózóna felbomlására felkészülve.
• Az európai cégek 74 százaléka a költségcsökkentési, illetve hatékonyságnövelési programokban látja a megfelelő választ a válságra – Északnyugat-Európában az értékesítést és növekedést ösztönző kezdeményezéseknek is hasonló jelentőséget tulajdonítanak.
• Míg az északnyugat-európai vállalatok saját likviditási helyzetének megítélése javult az elmúlt 3 évben (5-7 százalék ítélte kritikusnak), és Közép-Kelet-Európában ez az adat csak kismértékben romlott (14-19 százalék), addig Magyarországon (18-27 százalék) és a déli országokban (25-40 százalék) drámai romlást lehetett megfigyelni.
• Ennek megfelelően, míg Északnyugat-Európában enyhén javult, régiónkban átlagosan kismértékben romlott a saját likviditási helyzet megítélése, addig délen és Magyarországon drámai romlást érzékeltek a vállalatvezetők.
• A negatív várakozások ellenére, vagy épp ezek következtében az európai vállalatok 57 százaléka értékelte felkészültségét jobbnak, mint versenytársaiét.

„A tavalyi évhez hasonlóan gyakorlatilag az európai, így a magyar vállalatok számára is változatlanul a belső finanszírozási képesség jelenti a meghatározó forrást. A vezetők így elsősorban szerkezetátalakítási intézkedések révén biztosíthatnak jobb likviditási helyzetet cégüknek, és őrizhetik meg pénzügyi függetlenségüket" – foglalta össze Schannen Frigyes, a Roland Berger Stratégia Tanácsadók budapesti irodájának ügyvezetője.