Az európai lakosság mindössze 14 százalékának pénzügyi ismeretei kaphatnak "jó” vagy „kitűnő” minősítést, ez azt mutatja, hogy a pénzügyi ismeretek szintje csökken, hiszen 2010-ben még a válaszadók 21 százaléka rendelkezett „jó” vagy „kiváló” tudással – derül ki az ING Investment Management legfrissebb tanulmányából. Az európai lakosság alacsony pénzügyi műveltségére az is rávilágít, hogy öt emberből egy (20 százalék) „gyenge”, „alap” pénzügyi ismeretekkel pedig a lakosság kétharmada (66 százalék) rendelkezik. A kutatók szerint az eredmények javításához szélesebb körű pénzügyi tanácsadásra lenne szükség.

A felmérés szerint Magyarország negyedik helyezésével az élmezőnyben szerepel, a listát, talán nem meglepő módon, a görögök vezetik. Országokra lebontva Görögország érte el a legmagasabb pontszámot a vizsgált 11 állam közül, mivel a megkérdezettek 24 százalékának voltak „jó” vagy „kiváló” pénzügyi ismeretei. A második helyen az Egyesült Királyság áll, ahol a lakosság 22 százaléka rendelkezik „kiváló” vagy „jó” pénzügyi tudással. Törökországban viszont mindössze a lakosság 7 százaléka tartozik ezekbe a csoportokba, így a vizsgált országok között az utolsó helyre került.

„Aggasztó, hogy az európai lakosság igen alacsony része rendelkezik kiváló vagy jó pénzügyi tudással, különösen akkor, amikor a régió nagyon nehéz gazdasági időszakot él át – kommentálta az eredményeket Ivar Roeleven, az ING Investment Management európai lakossági ügyfelekért felelős értékesítési vezetője. Fokozottabb körültekintéssel tényleges lehetőség van arra, hogy az emberek csökkentsék mindennapi kiadásaikat, nagyobb hozamokat érjenek el befektetéseiken és megtakarításaikon, ha képesek jobban kontrollálni pénzügyeiket. Érdekes látni, hogy Görögország végzett a listánk élén. Valószínűleg azért, mert jelenleg elég sok ember küzd pénzügyi nehézségekkel, és ezért nagyobb figyelmet fordítanak a saját pénzügyeikre.”

A tanulmány 13 kérdésből állt és 4 fontos területet ölelt át:
• Pénzügyi jövő (a kérdések a jövő érdekében történő megtakarításokra vonatkoztak)
• „Házon belül és körül” (a kérdések a jelzálogra, hitelkártyára és megtakarításra vonatkoztak)
• Megtakarítások (a kérdések a megtakarítási számlával voltak kapcsolatosak)
• Befektetések (a kérdések a részvényekre és a befektetési jegyekre vonatkoztak)

A 13 kérdésből az európaiak átlagosan 6,2-re válaszoltak helyesen, szemben a 2010-es 6,8-as eredménnyel. A négy terület közül a megkérdezettek a megtakarításokkal kapcsolatban érték el a legalacsonyabb pontszámot: mindössze 41 százalék válaszolt helyesen, összehasonlítva a „Házon belül és körül” területtel kapcsolatban, ahol a megkérdezettek 45 százaléka adott jó választ. A befektetésekkel kapcsolatos kérdések 50 százalékára, míg a pénzügyi jövővel kapcsolatos kérdések 52 százalékára kaptak helyes feleletet. Két évvel ezelőtt mind a négy területen jobb eredményt értek el az európai megkérdezettek.

„Annak ellenére, hogy tanulmányunk számos aggodalomra adó okot emel ki, a pozitív eredmények egyike, hogy a fiatalabb generáció lényegesen jobb pénzügyi tudással rendelkezik, mint az idősebb. Valószínűleg azért, mert jobb számítástechnikai ismeretekkel bírnak, és az internetet is szívesebben használják pénzügyeik intézésére."