A külső tőke bevonására alkalmas piaci lehetőségek tekintetében széles a skála: az új piacokra való belépéstől, az új termékek fejlesztésén és új iparágakba történő belépéseken túl az adott iparágakon belüli felvásárlások is precedenst teremthetnek. A külső tőke bevonásának több módja is lehetséges, amelyek nagyban függnek többek közt a céltársaság piaci és életciklusbeli helyzetétől, a jelenlegi tulajdonosok szándékaitól is. Egy cégnek akkor érdemes külső befektető után néznie, ha olyan piaci lehetőséget lát maga előtt, amit ki akar használni, de nincs meg hozzá a szükséges tőkéje – mondta a Napi Gazdaságnak Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) Oktatási Bizottságának elnöke, a BigGeorge's NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója.

Manapság sokkal könnyebb külső befektetőt találni, mint például néhány évvel ezelőtt, ez pedig hatványozottan igaz a kezdő, induló cégekre. Három éve még esélytelen lett volna a helyzetük, hiszen a befektetési alapok kockázatvállalási profilja a legtöbbször nem tudta kezelni a start up vállalkozásokat. Mára azonban egy teljes korai stádiummal foglalkozó ökoszisztéma alakult ki, amibe az inkubátorházak ugyanúgy beletartoznak, mint az üzleti gyorsítók, vagy az üzleti angyalok, de egyre több befektető is feléjük fordult az utóbbi időben.

Egy korai fázisban lévő cég bármikor találhat magának befektetőt, ehhez mindössze az kell, hogy megszülessen a gondolat, amely mentén felépítenénk a céget és ezt a gondolatot megfelelően körüljártuk és előkészítettük. Szerinte, ha megvan az ötlet, akkor az első lépésként tesztelni kell - kérdezzük meg az ismerősöket, barátokat, rokonokat, hogy nekik mi a véleményük róla, ugyanakkor arra oda kell figyelni, hogy olyanok véleményét kérjük, akinek releváns a gondolata. A magyar cégeknek, főleg, ha a befektetők által leginkább kedvelt technológiai szektorban dolgoznak, akkor ma már ugyanolyan esélyük van, mint egy külföldi vállalkozásnak. "Egy angol befektető számára teljesen mindegy, hogy hol találták ki az ötletet, a lényeg, hogy a tényleges piacon, például az Egyesült Államokban értékesítsen" - mondta a szakember.

A kezdő cégek számára egyre több rendezvény, platform, start up verseny van, ahol meg tudja mutatni magát a lehetséges befektetőknek, de az online világban is követhetőek ezek a lehetőségek. Olyan partnert kell keresni, akinek a tudása a legjobban kiegészíti a mienket, tehát aki személyiségében, kapcsolatrendszerében, elképzelésében és működésében leginkább passzol hozzánk - magyarázta Zsembery. Szerinte ilyenkor azt kell mérlegelni, hogy valaki hajlandó-e a saját cégében olyan változásokat végrehajtani, akár struktúráról, akár egyes vezetők személyéről van szó, amivel képes lehet meglovagolni a növekedési lehetőségeket - ez a működő cégeknél nehézkesebben megy, hiszen aki már eltöltött 2-3-10 évet egy cég felépítésével, az sokkal nehezebben hajlandó változtatni a már kialakult rendszeren.

A befektetők természetesen máshogy viszonyulnak egy kezdő és egy működő vállalathoz: a különbség már csak az átadni kívánt tőke nagyságában is megmutatkozik, hiszen egy kezdő cégbe általában jóval több pénzt kell belapátolni, mint egy már működő vállalkozásba. Egy, a piacon lévő cégnek viszont a korábbiakhoz képest szigorúbb feltételek kell megfelelnie: amíg régebben elég volt például egy növekvő felhasználó-, vagy ügyfélszámot felmutatni, addig ma már az árbevétellel kell bizonyítani. Az is különbség, hogy a nagyobb kockázat miatt egy korai fázisban lévő cégbe általában több lépésben teszik be a pénzt a befektetők. Ilyen esetben, ha mondjuk 200 millió forintban állapodnak meg a felek, akkor először csak 50-et kap az adott vállalkozás, a következő részletet pedig csak akkor, ha eléri az előzetesen kitűzött célt. Így tudja ugyanis a befektető minimalizálni a veszteségeit, ha esetleg mégsem jön be a beruházás.