Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Összesen 19 249 általános élelmiszerüzlet működik Magyarországon ez év elején, a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat új cenzusa szerint. Ez 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A hagyományos, főleg lakóhelyek közelében működő 200 négyzetméteres és kisebb üzletek számaránya az élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban 89 százalék idén, ahogyan tavaly és tavalyelőtt is. Stabil maradt ez a mutató, mivel az 50 négyzetméteres és kisebb boltok száma 3 százalékkal, 10 785-re csökkent, viszont az 51-200 négyzetméteres egységeknél 2 százalékkal nőtt a boltszám, 6 421-re, éves összehasonlításban.
A modern bolttípusok közül a hipermarketek száma eggyel, 168-ra bővült, a szupermarketek száma pedig 574 után 518 lett. Ezzel egyidőben viszont a diszkontok száma 488-ról 506-ra emelkedett. Közrejátszik a bolthálózat alakulásában, hogy a “plázastop” felfüggesztette a nagy eladóterű üzletek szerves terjeszkedését. Másrészt pedig tavaly néhány Match szupermarketet és Profi diszkontot bezártak, míg zömük fokozatosan került más láncok tulajdonába, ahogyan az a sajtóban is többször megjelent.
Nemzetközi összehasonlításban viszonylag még mindig elaprózott a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Amíg ugyanis nálunk 10 ezer lakosra tizenkilenc üzlet jut, addig például Szlovákiában tizenhét, Csehországban tizenöt, Ausztriában pedig még kevesebb, hét üzlet.
Hazánkban az élelmiszerboltok koncentráltsága szempontjából a régiók közötti különbségek valamelyest csökkentek. Legkoncentráltabb a bolthálózat a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Centrumban. A másik véglet: legnagyobb mértékben elaprózott az élelmiszer-kiskereskedelem az északkeleti megyékben.
