Mint azt néhány napja megírtuk, az utóbbi évtizedek legradikálisabb döntését hozta meg a Tokaji Borvidéki Hegyközségi Tanács, amikor úgy döntött, hogy eztán csak azt írja elő, hogy mi nevezhető aszúnak - és a definiálás gyakolratilag megszünteti a 3 és 4 puttonyos aszú kategóriákat. Azt, hogy eztán csak egyféle aszú lesz-e és hogy ez önmagában mekkora lavinát indíthat el Tokaj-hegyalján, egyelőre kérdéses. Az azonban nem, hogy a borvidék legnagyobb szereplője, a 70 hektár saját tulajdonú szőlő mellett 1100 hektárról beszállító gazda érdekeit is képviselő állami vállalat is rábólintott a változásra.

A cég által kedden e tárgyban kiadott közlemény a minőségi és jövedelmezőségi szakadékok felszámolásának lehetőségeként értékeli a Hegyközségi Tanács döntésétm, és mint a térség legnagyobb szőlőfelvásárlója és borászata, deklaráltan kulcsszerep kíván vállalni a tervek megvalósításában. "A problémák egyszerre vezethetők vissza a szükséges fejlesztések hosszú évek óta tartó elmaradására, a tokaji borok eddigi nem kellően szigorú eredetvédelmére, valamint az összehangolt piaci fellépés és marketingstratégia hiányára. Igaz ugyanakkor az is, hogy eközben egyes magánpincészetekben a kedvezőtlen külső környezet ellenére is példaértékű fejlesztések valósultak meg" - áll a közleményben.

A régi névnek régi dicsőséget?!

AFP / Kisbenedek Attila

Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottsági elnöke azt mondta, hogy a szakértői elemzések szerint ahhoz, hogy a tokaji borok újra nemzetközi szinten is a prémium minőségű terméket jelenthessék, az egész borvidéken új alapokra kell helyezni a szőlőtermesztést és bortermelést. "Ennek sikere esetén a Tokaji Borvidéken a szőlőművelésbe bevont területek nagysága és minősége, illetve a szőlőtermesztésből és bortermelésből élők száma is jelentősen nőhet a következő években” - mondta az elnök. Úgy látja, hogy ehhez egyszerre kell átalakítani a szőlőültetvények egy részét, fejeleszteni a borkészítési technológiát és szigorítani, valamint egységesíteni a szőlőtermesztési szokásokat és borkészítési eljárásokat.

A szőlőtermesztés megújítására a Tokaj Kereskedőház egy munkacsoportot foglalkoztat, melyben nemzetközi hírű szakemberek is dolgoznak. Feladatuk, hogy pontosan felmérjék a Kereskedőházzal szerződésben álló kistermelők ültetvényeinek potenciálját, vagysi azt, hogy az adott ültetvény a talajösszetétele, vízháztartása és mikroklímája alapján milyen termelésre képes. De hangsúlyt kap majd a közösségi infrastruktúrák kialakításának támogatása, amivel lehetőség nyílik például arra, hogy a kisebb termelők közös palackozót üzemeltessenek.

Tombor szerint a megkezdett munnkával kapcsolatban az is fontos lépés volt, hogy a Hegyközségi Tanácsa a rendtartási szabályok módosítása mellett döntött, mert a változásokkal a tokaji borok eredetvédelmét erősítették. A Tokaj Kereskedőház álláspontja szerint a módosított rendtartáson túl az is nagyon fontos, hogy a változtatások a szélesebb jogszabályi környezetre is kiterjedjenek, és visszatükröződjenek a a termékleírásában is. [A termékleírás hibáiról korábban hosszasan írtunk, lényegében az indította el a mostani lavinát, hogy a Brüsszelnek elküldött hivatalos dokumentummal több markáns probléma is adódott, például, hogy az aszúkészítéshez szükséges arányokat rosszul rögzítették benne  - a szerk.]. Ennek eléréséhez a kerskedőházi vélemény szerint az okokat és a megoldásokat "meg kell jeleníteni" és a módosításokat "a hazai és európai uniós felettes szakmai szervekkel is jóvá kell hagyatni".

„A cél, hogy olyan gazdasági egységet teremtsünk, amely fenntartható életvitelt képes biztosítani a régióban szőlőtermesztésből és bortermelésből élők számára” – fogalmazott Tombor András.