Eredetileg top 10-es összeállítást szerettem volna készíteni a jó dolgokból, amelyek a kisvállalkozókat érintették 2013-ban, de menet közben kiderült, hogy sajnos nem történt ennyi új és jó dolog idén. Bár sok változás volt, ezek többsége kedvezőtlenül érintette a kisvállalkozásokat (pl. a kft. kötelező törzstőke emelése 500 ezer forintról 3 millió forintra, az évvégi pénztárgép-káosz, iparűzési adó lényegében sávossá alakítása, stb). Viszont találtam három újdonságot, amelyek tényleg kedvezők voltak / kedvezőnek igérkeznek.

Könyvelők szerint a katát eredetileg a fodrászokra találták ki. Vagyis azoknak, akik nagy volumenben, kis tételben számláznak, nincs költségük, és évi hatmillió forint alatti - de nem túl alacsony – éves bevételük van. 2013. januárjától működik, bejelentkezés alapján. Többször módosították év közben, májustól már brókerek és ügynökök is lehetnek kata alanyok. A katáról bővebben itt olvashat.

A kiva tipikusan a nagyobb, erősebb vállalkozások egyszerűsített adója. A kivát azok a legfeljebb 25 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot, és a bejelentkezéskor adó- és vámtartozása nem több mint 1 millió forint. Akkor lehet nagyot kaszálni vele, ha a kiadások zöme bérre megy el. 2013. januárjától működik, bejelentkezés alapján. Érdekes, hogy a kiva egy éves létezése alatt kevés cég harapott rá. Erről bővebben itt olvashat.

Bankárok mondták nekem, hogy az MNB Növekedési Hitelprogram második szakasza tényleg beindíthatja a vállalati hitelezést, és így a gazdasági növekedést Magyarországon. A nullaszázalékos állami hitelt a kereskedelmi bankok fogják folyósítani 2-2,5 százalékos kamatra. A hitelprogram második szakaszát csak fejlesztésre, új beruházásra lehet felhasználni, szemben a korábbi első, hitelkiváltó szakasszal. A hitelprogramról bővebben itt olvashat. 

A teljes programot 2013. júniusában indították. Legutóbb idén decemberben módosították. Ezek a változások 2014. január 1-jén lépnek majd hatályba:

1. A jegybank állásfoglalása szerint a több mint félmillió hazai őstermelő és családi gazdálkodó is jogosult a hitelre.
2. Az eddigi 3 milliárd helyett 10 milliárd forint lesz a hitelösszeg felső határa.
3. A lízingcégeket is bevonják a programba: ők is nyújthatnak finanszírozást, és az ő állományukat is kiválthatják a kkv-k más finanszírozással.