2004 óta évente átlagosan két százalékkal növelte a magyar nemzetgazdaság teljesítményét a Brüsszelből érkező pénz, sőt: 2011-ben majdnem 5 százalékkal. A támogatások egy részéből iskolák, hidak, óvodák épültek, jelentős hányadát gazdaságfejlesztési céllal a magyar vállalatok között osztották szét.

A brüsszeli milliárdokból több tízezer magyar cég vásárolt új termelési eszközöket, fejlesztette az informatikai hálózatát, fejlesztett új terméket, alkalmazott embereket, képezte tovább munkavállalóit, vagy jutott el új piacokra. Tavaly csak az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 59 milliárd forintot fizetett ki vállalkozásfejlesztésre, turisztikai beruházásokra, útépítésre, városfejlesztésre, bel- és csapadékvíz védelemre európai uniós forrásból.

Idén év elejétől a kormány költségvetési támogatást ad azon hazai cégeknek, amelyek önerő híján nem tudnak uniós forrásra pályázni. (A brüsszeli támogatások jelentős része utófinanszírozott, azaz a vállalatok a fejlesztések, beruházások elvégzése után kapják meg a pénzt). A kormány a 2014-2020-as ciklusra 450-500 milliárd forintos alapot hoz létre, amely a vállalatoknak kamatmentes hitellel teremti meg az uniós pályázatok előfinanszírozását.

A 2014 és 2020 közöttre ígért tíz és fél ezer milliárd forintnyi támogatás 20 százalékkal több, mint a korábbi ciklus idején. Ráadásul ennek 60 százaléka a gazdaságfejlesztést, a hazai vállalkozások támogatását szolgálja majd. Nem árt hangsúlyozni: az évi 1000-1500 milliárd forint uniós pénz nélkül továbbra sem épülne semmi az országban, és a magyar vállalatok sem tudnák bővíteni tevékenységüket.