Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A köztudatban gyakran okoz félreértést, hogy a minimálbérnél alacsonyabb összegű nyugdíjjárulék-köteles keresetet hogyan kell beszámítani a szolgálati időbe. A kavarodást részben az okozza, hogy a nyugdíjtörvény szerint ez attól függ, hogy a beszámítást a nyugdíj-jogosultságnál, vagy - arányosan - a nyugdíj összegénél kell figyelembe venni.
Az arányos szolgálati idő fogalmát az 1998. január 1-jétől hatályos a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. §-a vezette be, melynek rendelkezéseit az 1996. december 31-ét követően fennállt, külön meghatározott, biztosítási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
Ennek megfelelően, ha a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebbet keresünk, akkor a fenti törvény miatt a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Egyébként a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.
