Jelentős számban térnek át az azonnali fizetésre a magyar vállalkozások: a halasztott fizetés és ezzel együtt a szállítói hitelezés hazai gyakorlata jelentősen visszaesett tavalyhoz képest – állapítja meg az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb közép-kelet-európai kiadása. A cégek szempontjából újabb pozitív fordulat, hogy a régióban újra Magyarországon a legalacsonyabb a késve fizetések aránya.

Míg a 2013-ban kiadott jelentés szerint a visegrádi országok közül a magyar vállalkozások alkalmazták leginkább a halasztott fizetés módszerét, addig a 2014-es felmérés alapján a 49,2%-os magyar adat messze elmarad Csehország 65,8%-os, és Szlovákia illetve 53,4%-os arányától, egyedül a lengyel vállalkozások nevezhetőek óvatosabbnak a maguk 42,5%-os halasztott fizetési rátájával.

„Míg az elmúlt években a magyar vállalkozások - kis túlzással - bárkinek odaadták hitelbe terméküket vagy szolgáltatásukat annak, aki megígérte, hogy egyszer fizetni fog, most már sokkal körültekintőbben járnak el. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a cégek alaposan megijedhettek attól, hogy még a válság éveit követően is folyamatosan emelkedett a csődök és fizetésképtelenségi eljárások száma a körbetartozások és késedelmes fizetések miatt” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az országigazgató szerint az is bizakodásra ad okot a magyar vállalkozók körében, hogy a halasztott fizetésű számlák esetében a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban: 25,4%. Ezzel szemben az átlag Kelet-Európában 31,9%, Nyugat-Európában pedig 37,6%. (Az üzleti ügyfelek késedelmes fizetése leginkább a mikrovállalkozásokat és a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatokat érintette.) Ugyanakkor a fizetés ütemezése tekintetében megállapítható, hogy a vállalati ügyfelek átlagosan 28 napos késedelemmel egyenlítették ki a lejárt határidejű számlákat, míg Kelet- és Nyugat-Európa átlaga csak 23 nap.