Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A harmadik negyedévben 1703 cég szűnt meg Magyarországon – ilyen sok vállalatot még sosem töröltek a hatóságok három hónap leforgása alatt. Ennél is nagyobb feszültségeket jelez azonban az a tény, hogy az elmúlt négy negyedév mindegyikében több mint 1500 cég tűnt el, a 12 hónapra visszatekintő statisztika 6458 megszűnt vállalkozást mutat. Év végéig tehát várhatóan több mint 6500 cég szűnik meg, ami 16 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest.
"Az elmúlt néhány évben tapasztalt forintgyengülés és a pénzintézeteket érintő szabályozás miatt a jelzálog-hitelezés keresleti és kínálati oldala – így az ingatlanpiac is – drasztikusan visszaesett, ami az elhalasztott lakáskereslet komoly mértékű felhalmozódásához vezetett. Ennek a keresletnek a felszabadítása, azon túl, hogy építőipari fellendülést okozna, a teljes hazai fogyasztásnak és gazdaságnak is előnyére válna. Üdvözlendő tehát minden olyan lépés, ami ezt célozza, így a szociálpolitikai támogatás kiterjesztése is" – mondja az Opten igazgatója.
"Nagyon várja már az építőipar a szociálpolitikai támogatás kiterjesztését a használt lakásokra, egyrészt mivel az állami szerepvállalás önmagában is növeli az ingatlanpiaci keresletet, másrészt mert a támogatás bevezetésének halogatása deflációhoz hasonló helyzetet eredményez, hiszen mind az ingatlanpiaci vásárlók, mind a beruházók kivárásra játszanak" – mondja Tóth Tamás. Az ügyvezető szerint a lakásépítési és -felújítási piacon a használt lakásokra kiterjesztett szocpol hozhat áttörést, mert ez indítja be igazán a forgalom növekedését, amiből a kisebb vállalkozások is profitálhatnak.
"A fellendüléshez azonban a szociálpolitikai támogatás önmagában nem elég, amíg a pénzintézeti rendszer és a hitelezési szabályozás körül nem csillapodik a bizalmatlanság. Addig ugyanis a jelzálog-hitelezés keresleti és kínálati oldala is messze elmarad a gazdaságban rejlő potenciáltól" – értékel Tóth Tamás.
Pozitív fejlemény, hogy a megrendelések, ha 2015-ben felpörögnek az építőiparnak ebben a szegmensében is, egy valamivel egészségesebb mikro- és kisvállalkozói piacon fognak lecsapódni, mint a válság előtt. Nagyon sok likviditási és egyéb problémákkal küszködő kisebb cég rostálódott ki a piacról 2008, azaz a válság kitörése óta, és néhány éve látszólag csökken a jogszabályi kiskapukkal való visszaélés és a rosszhiszemű cégalapítás mértéke is. Az Opten igazgatója úgy véli: a ma talpon lévő cégek valamelyest erősebbek és összességében megbízhatóbbak, mint a válság előtti cégállomány, az üzleti etika szintje viszont sajnos továbbra is rendkívül alacsony.
Az Opten ügyvezetője által leírt folyamatot jól alátámasztja az ágazatban működő cégek számának alakulása. Ez meglepő módon a válság kitörését követő néhány évben még emelkedni tudott a nagyszámú alapítás eredményeként. „Ez volt az az időszak, amikor az építőipari megszűnések 60-80 százalékának hátterében felszámolás, azaz hátrahagyott tartozások húzódtak meg. A cégek gyakorlatilag egymást tették tönkre a lánctartozásokkal” – mondja Tóth Tamás. A működő cégek száma azonban a 2012 eleji csaknem 74 000-ről mára 67 150-re csökkent, a felszámolással megszűnők aránya pedig az összes törölt vállalkozáson belül 50 százalék alá esett vissza.
