Na, ettől aztán tényleg retteghetnek a cégvezetők

A fiktív számláról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az „szükséges rossz”, amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Igen gyakori a cégek körében a bejelentés nélküli, úgymond feketefoglalkoztatás. Nem ritka az sem, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket, és átíratják azokat külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre. Az Adózóna bemutatja, hogy mi számít költségvetési csalásnak.

Az adóhatóság csak a 2013. évi I. negyedévben 2756 feljelentést tett, legnagyobb részt költségvetési csalás miatt, kisebb részben csődbűncselekmény okán. Ez a tendencia évről évre nő, hiszen míg 2012-ben egész évben nagyjából négyezer büntetőügy indult, addig az idén már az első negyedévben megközelítette ez a szám a háromezret (csődbűncselekmény miatt nem az adóhatóság, hanem legtöbb esetben a felszámolók élnek feljelentéssel).

Az adócsalás bűncselekmény fogalmának szélesebb körre való kiterjesztése miatt határozták meg a jogalkotók a büntető törvénykönyvben (Btk.) a költségvetési csalás tényállást. A költségvetési csalás sokkal szigorúbb büntetési tételt szab meg, mint ami az adócsalás tényállásához kapcsolódott korábban. Akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekményt követ el.

A költségvetési csalás leggyakoribb elkövetési módjai:

• Fiktív számlák a könyvelésben
• Bejelentés nélküli foglalkoztatás
• Cégbedöntések
• A cég bevételeinek eltitkolása
• Színlelt szerződések
• Körhintaügyletek, például gabona és cukor utaztatása az EU-ban
• Adóbevallást egyáltalán nem teljesítő cégek
• Jogosulatlan áfa-visszaigénylések
• Vagyonkimentés
• Jövedéki termékkel kapcsolatos csalások

A költségvetési csalásokon belül külön meg kell említeni az áfacsalásokat, hiszen a feljelentések legnagyobb része a forgalmi adózást érinti. Ez akkor történhet, ha az adózó az áfabevallással az adóhatóságot megtéveszti. Ilyen például az az eset, amikor „0”-s bevallást nyújt be a vállalkozás az adóhivatalhoz, miközben számlákat állít ki, és azokat nem szerepelteti a könyvelésben, a kiállított számlák áfatartalmát nem vallja be, és nem is fizeti be a költségvetésbe. Az áfacsaláshoz sorolandók a korábbiakban említett fiktív számlás, illetve körhintaügyletek, valamint a jogosulatlan áfa-visszaigénylés is.

További részleteket itt lehet olvasni.