A rendes munkaidő, a munkaszerződés által meghatározott időtartam. Amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, ez napi nyolc óra. A túlóra a munka törvénykönyve szerint teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven – kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb háromszáz – óra rendkívüli munkaidő lehet, melyet részmunkaidő esetén arányosan kell alkalmazni – derül ki az Adózóna cikkéből.

Az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, ha ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat alkalmazzák. Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen.

Nem érvényesül az időarányosság elve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak járó szabadság tekintetében, a 19. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás szerint a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta.

A törvény az atipikus munkaviszonyok között szabályozza a részmunkaidős foglalkoztatás egy sajátos típusát, a behívás alapján történő munkavégzést. A behívás a részmunkaidős foglalkoztatás speciális formája, lényege, hogy a munkáltató csak akkor veszi igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud neki munkát adni. A munkaidő a napi 8 óra helyet legfeljebb 6 óra lehet, a munkaidőt keretjelleggel határozzák meg, a munkaidő-keret mértéke maximum négyhavi lehet. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne lenne köteles foglalkoztatni a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkaidőben. Alkalmazásának feltétele, hogy a felek a munkaszerződésben kifejezetten megállapodjanak az ilyen jellegű foglalkoztatásról.

A munkáltató ebben az esetben a munkavállaló munkával történő ellátását hozzá tudja igazítani a szolgáltatás, a termelés ciklikusságához, így ki tudja váltani azokat az „üresjáratokat”, amikor munkavégzés hiányában is köteles lenne bért fizetni. Azonban legalább 3 nappal korábban közölnie kell a munkavállaló felé, hogy munkáját igénybe kívánja venni.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb (kivéve a részmunkaidőt), illetve 12 óránál hosszabb (kivéve a készenléti jellegű munkakört) nem lehet. A beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra. Ez a felek írásbeli megállapodása alapján a készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 72 órára emelhető. A beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximumába a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!