„A víz remek adottságokkal rendelkezik: a Föld legnagyobb területén hozzáférhető, nagy hőtároló képességgel rendelkezik és átlátszó, esztétikus anyag.” – sorolja fel Gutai Mátyás építész azokat az indokokat, amelyek a víz mellett, mint „szigetelőanyag” mellett szólnak. A vízház azon a felismerésen alapszik, hogy a magukra hagyott folyadéktömegek a hőmérsékleti különbségeket hatékonyan kiegyenlítik egymás között akár egy épület léptékében is. Mindemellett a víz a világ legtöbb pontján egy helyben, akár ingyen begyűjthető anyag – lásd esővíz. „Nincs szállítási –vagy anyagköltség, se az ezzel járó környezetszennyezés. A felhasznált víz emellett újrahasznosítható és visszaengedhető a környezetbe.” – érvel megoldása mellett az ötletgazda.

A Tokiói Egyetemen – ahol Gutai a BME mellett végezte tanulmányait - a fenntarthatóság volt a központi téma: „A fenntarthatóság céljait minél inkább építészeti eszközökkel akartam eléri.” – mondja a magyar tervező. Így született meg a vízház elképzelése, melynek alkotó paneljeit vízzel töltik fel, így gyakorlatilag a házban tartózkodót körbe veszi a hőmérséklet kiegyenlítő tulajdonsággal bíró víz. „A víz a dupla üveg vagy alumíniumfelületek között több centiméter vastagságban áramlik, nem csak az ablakoknál, vagy a burkolt felületekben, de a padlóban és mennyezetben is.” – magyarázza az építész.

A víz a nap energiáját napkollektor vagy napelem nélkül is képes összegyűjteni és tárolni, tehát Gutai vízháza nem csak a hőmérsékleti különbségek kiegyenlítésével képes komfortérzetet biztosítani, de a nappal gyűjtött hővel este képes fűteni a házat és ugyanígy – a meleg nyári napokon – az éjszaka gyűjtött hideggel hűteni azt. A rendszerrel azonban nem csak a napi ingadozás kiegyenlítésére nyílik lehetőség, de a szezonális napenergia tárolásra is. „Ezt tőlünk Nyugatra jellemzően napkollektorok segítségével végzik, de egy leszigetelt víztartállyal, ugyanerre a vízpanelek is képesek.” – mondja Gutai.

Persze a magyar viszonylatokban ismert évszakok közti hőingadozás kiegyenlítésére ez nem minden esetben elég, így ez inkább kiegészítő fűtésrendszerként hasznosítható, mert keményebb mínuszok idején nem elegendő a teljesítménye. „Egy újonnan épített háznál a hőszivattyúval való kombinálást javasoljuk, de gyakorlatilag bármilyen rendszerrel összeköthető, és jelentős energia-megtakarításra alkalmas, hiszen olyan hulladékhőt hasznosít, amit normál esetben nem használunk fel” – mutat rá Gutai, aki terve megvalósításához, nem csak barátja, Berényi Milán segítségét, de 36 millió forintos uniós forrást is igénybe vett, amely a teljes költségvetés 67 százalékát tette ki. Gutai elképzelései szerint, az úgynevezett nullás fázis – amikor kisegítő rendszer nélkül, csak a vízpanelek termelik a hőt – működhet a Japánban ismert hőmérsékleti viszonyok között, így nem meglepő az ott tapasztalt érdeklődés az ökológiailag teljesen tiszta energiaforrás iránt.

Az Allwater cégnév alatt futó vállalkozás jelenleg több magyar megrendelésen is dolgozik, ahol meglévő rendszerekbe építik be a vízpaneleket. „Minél több felületet tudunk beépíteni, annál nagyobb az energiamegtakarítás, de általánosságban legalább 20 százalékot lehet fogni a fűtésszámlán, és legalább ennyit a hűtésen, nyáron” – mondja a tervező. A technológiát jelenleg annyiba kerül, mint egy passzívház kivitelezése, de Gutai szerint a sorozatgyártással ez tovább csökkenthető. „Pontos árat nehéz mondani, mert jelenleg ez egy komplex szolgáltatás, az uniós források igénybevételével és a személyes igények szem előtt tartásával” – teszi hozzá.

A vízzel kapcsolatban a legtöbb embernek aggályai támadnak a szivárgás miatt, ezért a technológiát többlépcsős biztonsági háló védi: a cég vállalja a teljes karbantartást, garanciát ad, és szakaszoltan építi be az elemeket, vagyis ha például egy földrengés miatt megsérül egy panel, a pótlásig azt egyszerűen ki lehet kötni a körforgásból, anélkül, hogy ez megakasztaná a víz áramlását. Gutaiék már több építtetővel, kivitelezővel és építőanyag-gyártóval is tárgyalnak a licenc eladásáról és külön megtiszteltetésnek tartják, hogy a rendszer iránt még Japánban is érdeklődnek. „Most is azon dolgozom, hogy egy mintaépület Tokióban is megépülhessen.” – mondja az ötletgazda.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!