A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével – mondta ki az Európai Bíróság. A luxemburgi testület azzal indokolta a döntését, hogy a magyar állam úgy változtatta meg hirtelen a játékszabályokat, hogy nem adott esélyt az alkalmazkodásra, és még kompenzációs rendszert sem alkotott az ebből fakadó esetleges gazdasági hátrányok ellensúlyozására.
Magyarországon 2012. október 11-e előtt a pénznyerő automatákat játékkaszinóban és játéktermekben lehetett üzemeltetni. 2011-től kezdve a parlament egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, és 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadó mértékét 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve a tételes játékadó mellé bevezetett egy egyszázalékos mértékű játékadót is.
MTI / Mohai Balázs
A nyerőgépek üzemeltetői 2012 októberében fordultak az EU-hoz, miután a parlament egy törvénnyel betiltotta a játékgépeket. A tárgyalás idén januárban volt az uniós bíróságon. Az Európai Pénznyerő Automatákat Üzemeltetők Szövetsége azzal érvelt, hogy az idevágó uniós direktíva alapján meghatározott három hónapos várakozási időt figyelmen kívül hagyva a magyar kormány az intézkedést úgy alkalmazta, hogy nemzeti szintű és fiskális jellegű törvénymódosításra hivatkozott. A szövetség szerint viszont ez egy védelmező döntés volt, egy bizonyos alszektor javára, fiskális eszközként burkolva. A szövetség itt a kaszinókra utal, amelyekben továbbra is működhettek a játékgépek.
A Fővárosi Törvényszéken folyamatban lévő per szempontjából a döntés iránymutatást jelenthet, az ügy szempontjából az uniós állásfoglalás most már egyértelműnek tűnik, vagyis nem a magyar állam érvelését támasztja alá. Ha az ítélet ennek megfelelő lesz, akkor a felperesek kárát a magyar államnak kell majd kifizetnie.
A felperes a Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a Lixus Szerencsejáték Szervező Kft., a Lixus Projekt Szerencsejáték Szervező Kft., a Lixus Invest Szerencsejáték Szervező Kft. és a Megapolis Terminal Szolgáltató Kft. volt.
Sok milliárd a tét
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) korábbi tájékoztatása alapján a berlingtonos per tétje összesen 8 milliárd forint. A felperesek elsősorban elmaradt vagyoni előny, vagyoncsökkenés, játéktermek bezárása miatti költségekre hivatkozva követelnek eltérő nagyságú, 120 millió forinttól 3,6 milliárd forintig terjedő kártérítést, a 8 milliárdos végösszeg a kamatokkal együtt jön ki.
A kormánynak most azért is fájhat a feje, mert ez csak az egyik per a sok közül. A Magyar Szerencsejáték Szövetség is elindított egy eljárást, ők egyből az Emberi Jogok Európai Bíróságán pereltek, és a bíróság befogadta a keresetet.
Ezen és a berlingtonos ügyön kívül információink szerint 5-6 másik szerencsejáték-szervező cég is eljárást kezdeményezett. Ha valamelyik cég győz a magyar állammal szemben a bíróságon, valószínűleg további perek indulnak majd, ugyanis a betiltás 1100 szerencsejáték-szervező céget érintett, valamint azt a 18 ezer helyet, ahol nyerőgépek működtek.
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke a további ügyekkel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, azok is többmilliárdos ügyek lesznek, amelyek rendszerint két tételből tevődnek majd össze: a kárt és az elmaradt hasznot szeretnék a működtetők visszakapni.
Az ügyben egyébként már az Alkotmánybíróság is döntött. A testület dodonai válasznak is beillő határozatot hozott, ugyanis azt mondta ki, hogy a betiltás nem volt alkotmányellenes, de jogszerűtlen volt, és a kárvallott cégek kártérítésre jogosultak, viszont csak az ügyben folyamatban levő nemzetbiztonsági vizsgálat befejezése után. A nemzetbiztonsági vizsgálat viszont a közeljövőben aligha fejeződhet be, hiszen az folyamatosan zajlik, erről tájékoztatta a Belügyminisztérium a szerencsejáték-szervezőket.
Andy Vajna nagyot szakít
A nyerőgépek betiltásával a kormányfőhöz közel álló Andy Vajna nagyot szakított. A nyerőgépek betiltásával a kormány letarolta a magyar szerencsejáték-piacot, nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolva a lépést (a javaslat fő kezdeményezője és kommunikátora Lázár János volt). A törvény csak három kaszinó megbízható működését engedélyezte, melyre koncessziót kellett szerezni.
Az egyik kaszinóüzemeltetési jogot Vajna érdekeltsége, a Las Vegas Casino Kft. kapta, pedig a cég tulajdonosa egy luxemburgi offshore cég, a Las Vegas Casino S.à.r.l., melynek alapján nem tűnik megalapozottnak a megbízható minősítés. A koncessziós pályázaton Andy Vajna érdekeltségével szemben nem tudott nyerni az állami Szerencsejáték Zrt., és más cégek sem.
A Las Vegas Casino Kft.-nek látványos hasznot hoz a nyerőgép-üzemeltetés kiváltsága: 2014-ben már több mint 3 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami a nyerőgépek betiltása előtti időszak ötszörös eredménye, a tavalyinak pedig csaknem kétszerese. A milliárdok ráadásul Luxemburgban landolnak, az adózott eredményt minden évben osztalékként kifizették Vajna luxemburgi társaságának. Nézze csak mekkora fordulatot jelenthetett a nyerőgépek betiltása Vajna érdekeltségének:
Vajnának négy másik kaszinója is van, a koncessziókat pályáztatás nélkül nyerte el.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál azt közölték, hogy a kormány örül annak, ha Magyarországon egy vállalkozás sikeres, mert így több adót fizet, és több embernek adhat munkát. Azért érdekes, amit a minisztérium mond, mert a szerencsejáték-szervező cégek fénykorukban évi 40 milliárd forint adót fizettek az államnak. Tavaly a kaszinókból 6,3 milliárd forint adó folyt be.
