Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói bevételét – legfeljebb annak mértékéig – fejlesztési tartalék címén csökkentheti az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó bevételrész 50 százalékával, de legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal. Ez a kedvezmény a levont összegnek megfelelő, meghatározott fejlesztési célra négy adóéven belül történő felhasználás esetén válik véglegessé, míg ha ez nem teljesül, késedelmi pótlékkal növelt adót kell fizetni a más célra történt felhasználás összege után – hívja fel az egyéni vállalkozók figyelmét az Adózóna.
A fejlesztési tartalék címén levont összeget ugyanakkor az egyéni vállalkozónak tájékoztató adatként az adóbevallásban fel kell tüntetnie, és a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve kell nyilvántartásba vennie. A nyilvántartásból annak megfelelően lehet kivezetni összeget, amilyen értékben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadást teljesít.
Az adóelkerülés lehetőségét ugyanakkor szigorú előírások korlátozzák. Ugyanis csak azt az összeget lehet kivezetni a fejlesztési tartalék-nyilvántartásból, amely után az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezés szerinti mértékkel a vállalkozói szja-t, valamint a kivezetett résznek a vállalkozói szja-t meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni személyi jövedelemadót késedelmi pótlékkal növelten 30 napon belül megfizeti.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
