Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az elmúlt időben számos nagyreményű mikrovállalkozás indult igazán remek ötletekkel. Ám voltak olyanok, akik sajnos elbuktak-írta nemrégiben a HVG. Nézzünk néhány tanulságos példát.
Codie
A gyerekeket programozni tanító magyar robotjáték története tavaly májusban indult, egy közösségi tőkegyűjtő kampány mintegy 100 dollárt sikerült összekalapozni a projekthez. Ám az mégis bebukott, a készítők szerint azért, mert egyszerűen rossz volt a pénzügyi tervezés: a tőkét a gyártásra fordították, hogy gyorsan tudjanak növekedni.
Gourmet Garden
Három éve azzal a vízióval indultak, hogy zöldség- és fűszerkertté változtatják a panellakások balkonjait, és friss alapanyagokkal látják el az éttermeket. De nekik is a rossz pénzügyi tervezés lett a végük, mert támogatásokból túl sokat költöttek tervre, az árbevétel pedig elmaradt. Most zöldfalakat építenek irodáknak, cégeknek, ezzel próbálnak túlélni.
Ökuka
A szelektívhulladékgyűjtés jövőjét megálmodó Recobin Kft. nem várt akadály miatt dőlt be. Ugyanis 2014-től minimum 51 százalékban önkormányzati vagy állami tulajdonú cégek végezhetnek Magyarországon lakossági szemétszállítást. Így a piaci szereplőknek csak az irodaházak maradtak.
Hova tűntek a dobpergéssel induló magyar startupok?
Emlékszik még a világot a hulladékhegyektől - az ígéret szerint - megszabadító magyar találmányra, a lakásokban a kukákat papírtárolóra cserélő Ökukára? Vagy az erkélyeket palántákkal beborító vállalkozásra? Ezek a jó ötlettel induló cégek eltűntek, mint szürke szamár a ködben.
Brickflaw
Az online történelemmesélést akarták forradalmasítani, de három év után el kellett búcsúzniuk felhasználóiktól. Modelljük lényege az volt, hogy különböző közösségi oldalakról gyűjtöttek be videókat, képeket, és hangokat, majd az ezekből előállított műveket újra megosztották. Több befektető is segített az indulásban, összesen 300 ezer dollárral, de rá kellett jönniük, hogy ha a felhasználók nem fizetnek a szolgáltatásért, egyszer csak elfogy a pénz.
Buxa
A mobiltelefonos fizetési rendszert kidolgozó startupot, a megváltozott piaci helyzet miatt csak a tesztüzemig jutottak. Arra számítottak, hogy a nagy szereplők, mint a Google vagy a PayPal majd megmozgatják a piacot és addig nem is akartak bankkártya-kibocsátási engedélyt kérni, mert az nagyon költséges és bonyolult. Most bankoknak árulják a szolgáltatásaikat.
Oszkó Péter: Félreértés ne legyen, ez nem jótékonykodás!
Az oktatási rendszer nem képez elég önálló gondolkodású vállalkozót - ez a hazai start up világ legnagyobb baja. Pedig ötletből, cégkezdemények hatékony fejlesztésekből már nincs hiány, és erre a multinacionális nagyvállalati szektorból is felfigyeltek. Oszkó Pétert a Telenor Accelerate program elindítása kapcsán kérdeztük.
