Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Négy magyar közül háromnak a jelenlegi fizetése 50 százalékos emelkedése oldaná csak meg pénzügyi problémáját. Mindössze 35 százalék elégedett aktuális anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145 ezer forint, amely javát a kötelező kiadások viszik el.
A keresetükből nehezen kijövők felénél hónapról-hónapra jelentkeznek a megélhetési nehézségek. A kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés: megtakarítások helyett jellemzően ezeket a kötelezettségeket vállalják, a legtöbb ember vállát pedig elsősorban lakás-, valamint diákhitelek súlya nyomja – derül ki a Jófogás és a GKI internetes kutatásából, amelynek során a különböző generációk pénzköltési szokásait vizsgálták. A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27 százalék), akik a kötelező kiadásokon felül ugyan még tudnak költekezni, de félretenni már nekik sem sikerül.
A Z korcsoport tagjainak felénél egyelőre egyáltalán nem játszik hangsúlyos szerepet a pénz, az idősebb generációk felé haladva viszont a mindennapi élet egyre fontosabb mozgatórugójává válik, de ahogy a kor növekszik, úgy csökken a pénzügyi helyzetükkel elégedettek aránya. A pesszimista szemlélet mögött a szabadon elkölthető jövedelem relatív alacsony összege áll, ugyanis a kitöltők több mint 70%-a gondolja úgy, hogy fizetésének 50 százalékkal történő emelkedése lenne elegendő egy felhőtlenebb élethez.
| Irány a netes bolhapiac! |
Az egyik lehetséges plusz bevételi vagy éppen spórolási forrás a tárgyak adásvétele, a kitöltők 91 százalék nyilatkozta, hogy ilyen célból apróhirdetési portálokat használ. A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13 százaléka tudja azokat azonnal vagy rövid időn belül megvásárolni – avatott be Palocsay Géza, a Jófogás ügyvezetője. Vásárlási szándék esetén a válaszadók 44 százaléka fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsóbb, „lemásolt” változatát. |
A válaszadók mindössze 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes. Ezt a csoportot jellemzően a nettó 250 ezer forint feletti javadalmazásúak képviselik.
Havi legfeljebb nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé. A Z generáció túlnyomó többsége havonta alig több mint 30 ezer forintból gazdálkodik, de az Y-ok sem haladják meg a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadások után maradó keretet tekintve.
Összességében átlagosan heti 16 ezer forintot költünk szabadon. Az Y-ok 13,8 ezer, a Z-k 8,1 ezer forintból gazdákodnak hetente. Mint kiderült, az X generáció rendelkezik a legtöbb rendelkezésre álló és elkölthető jövedelemmel – ők átlagosan nettó 158 ezer forintot visznek haza, heti költekezésiek pedig 17 ezer forintra rúgnak.
