Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A karácsonyi vásárlási szezon közeledtével újfent megjelent a kaliforniai Deckers Brands honlapján a figyelmeztetés, hogy igazi UGG csizma csak náluk kapható, az interneten olcsó másolatokat kínálnak. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a báránybőrből készült eredetit – és vele a stílust – az ausztrálok vallják a magukénak, akik a névhasználatért meg-megújuló küzdelmet vívnak az amerikai céggel. Nick Xenophon ausztrál szenátor pedig a kontinensnyi országban ugg néven emlegetett lábbelire éppen olyan védelmet szeretne, mint amit az EU-ban a görögök a feta sajtra, a franciák a pezsgő champagne megjelölésére szereztek meg maguknak.
Azt senki nem vitatja, hogy a csizma ausztrál eredetű. Először a birkanyírással foglalkozók barkácsoltak lábbelit úgy, hogy összevarrták a báránybőrt, és talpat – eleinte linóleumból, később műanyagból –, majd lapos sarkat ragasztottak rá. Az ötlet persze ősi, hiszen az eszkimók (inuitok) ugyanígy varrnak maguknak rénszarvas- vagy fókabőrből muklukot, illetve az indiánok szarvasbőrből mokaszint, alapesetben megőrizve a cserzéskor kialakuló barnás színt. Ausztráliában az 1960-as években a szörfösök kaptak rá a báránybőr lábbelire. Ami praktikus célt szolgált: gyorsan felmelegítette a hullámlovaglás után a partra kikászálódott sportemberek kihűlt lábát, és megszárította a bélésként szolgáló gyapjával. A formával nem sokat bíbelődtek, a bumfordi, széles orr kényelmesnek bizonyult, könnyű volt belelépni a csizmába, bár inkább csak csoszogni lehetett vele. Az eredeti ugg kifejezés – ami ugh változatban is létezett – az ausztrál Macquarie értelmező szótárba is bekerült, és az ugly (csúf, csúnya) jelző szlengverziójaként kezelték.
Pózoló kislány. Minden méretben
Getty / Justin Paget
Az ausztrál szörfösök egyike volt Brian Smith, aki 29 évesen, az 1970-es évek végén döntött úgy, hogy Kalifornia déli részén próbál szerencsét. Könyvvizsgálói végzettségét sutba dobva nemcsak az ottani hullámokra volt kíváncsi, hanem üzleti lehetőséget is keresett. Az egyik helyi szörfös lap hirdetésében az otthonról ismert báránybőr csizmát kínálták. Felvette a kapcsolatot a nyugat-ausztráliai Country Leather céggel, és megrendelte az első hat párt. Eleinte nem sok sikerrel járt, a csizmával minőségi problémák voltak – a rossz ragasztás miatt levált a talp –, és a napfényes Kalifornia szörföseit nehéz volt meggyőzni a meleg lábbeli hasznosságáról. Félresikerült az első reklámkampány is, amihez Smith modelleket használt, ám amikor ismerőse tanácsára valódi szörfösök jelentek meg a képeken, az üzlet is beindult. Smith kivásárolta üzlettársát, megalapította az UGG Holdingot, és 1985-ben az USA-ban bejegyeztette az UGG Australia márkanevet.
Az 1980-as években a báránybőr csizmát a szörfösközösségek mellett a Sziklás-hegység síparadicsomaiban, valamint az USA északkeleti részén, a gyerekeiket jégkorongedzésre kísérő anyukák körében lehetett leginkább eladni. Smith egy interjúban elmondta, feltűnt neki, hogy a női célközönsége főleg a People és a US hetilapokat olvassa, amelyek a hírességek, zenészek és filmsztárok magánéletével foglalkoznak. Rálelt egy szakmai listára a hollywoodi stylistokról, akik nemcsak a sztárok sminkjét és frizuráját, de a ruhájukat is intézik. Felajánlotta nekik, hogy ingyen küld UGG csizmákat, amelyek aztán fel is tűntek a tévésorozatokban, mozifilmekben, legfőképp pedig olyan fényképeken, amelyeken a színésznők a forgatási szünetben vagy az utcán a báránybőr lábbelit viselik.
A butikok után az UGG bekerült az áruházakba, és 1990-ben a forgalom már meghaladta a kétmillió dollárt. Az újabb áttörést 1994 hozta el, amikor a USA Today című napilapban megjelent egy kép a Baywatch tévés tengerimentő-sorozat legnagyobb sztárjáról, Pamela Andersonról, amint piros egyrészes fürdőruhájában és UGG csizmában olvassa a forgatókönyvet. A furcsa kaliforniai lábbeliről aztán a The New York Times napilap is írt, amely még azt is tudatta, hogy zokni nélkül kell hordani. Maga Anderson is az UGG rajongójává vált, és csak 2007-ben esett le neki a tantusz, hogy miből készül, így lelkes, de nem túl tájékozott állatvédőként azonnal szakított a márkával. Az ingyenreklám adta lendületet kihasználva 1995-ben Smith 15 millió dollárért eladta vállalkozását a Deckersnek – azóta motivációs előadóként tevékenykedik, és könyvben írta meg önmaga és az UGG történetét.
A csizma egyre gyakrabban tűnt fel hollywoodi sztárok – főleg nők – lábán. A Deckers árazásában prémium termékké vált, megnyerte a középosztálybeli vásárlókat, akik a kényelméért és az egyszerűségéért elnézték a csúfságát. Megdobta az eladásokat, amikor az amerikai tévézés legbefolyásosabb műsorvezetője, Oprah Winfrey a talkshow-jában 2000-ben a karácsonyi szezon sztárjaként ajánlotta az UGG csizmát, amiből a Deckers 350 párat adott a stúdióban ülő közönségnek. A Szex és New York című tévésorozatban pedig, a főszereplő Sarah Jessica Parker kérésére, rubinvörös színben tűnt fel az UGG.
A ruhaneműkkel és gyerekcsizmákkal kiegészített márkából a Deckers az idén márciusban zárult 2016-os pénzügyi évében már 1,5 milliárd dollárért értékesített, ez a teljes bevétele négyötödét jelentette. Nem csoda, hogy féltékenyen őrködik a márka fölött, amit egyszerűsége miatt elég könnyű hamisítani. A legtöbb koppintás Kínából kerül ki; 2012-ben két kínai bűnözői csoport tagjait állították bíróság elé, mert 325 millió dollárért értékesítettek UGG csizmákat. Persze maga a Deckers is átvitte a termelés jó részét Kínába, és csöndben elhagyta a márka nevéből az Australia kifejezést. A Kínába költözés mellékhatásaként a múlt hónapban csődbe ment az új-zélandi Canterbury Leather International nevű cég, amely az 1980-as évek óta készített eredeti UGG lábbeliket, előbb Smith, majd a Deckers számára.
Így hódították meg a világot a birkabőrcsizmák
Ma már a világ számos országának üzletében megtalálhatóak az Ugg birkabőrcsizmái, pedig először senkinek sem kellettek. A cég alapítója azonban nem adta föl, stratégiát váltott, és belopta a márkát a vásárlók szívébe.
A Deckers ezrével záratja be a hamisított modelleket kínáló portálokat, és külön harcba bocsátkozott az ausztráliai ugg-gyártókkal. Az amerikai cég a világ több mint 130 országában birtokolja a márkanevet, de Ausztráliában nem. Ez akkor vált ütközőponttá, amikor az ezredforduló után az ausztrál gyártók – jellemzően családi vállalkozások – elkezdtek internetes megrendelésre exportálni, a kaliforniai vállalat termékeinél jóval olcsóbban. Az idei év elején a Deckers egy amerikai bíróságon beperelte az Austrian Leather nevű céget. Annak vezetője, Eddie Oygur azonban viszontkeresettel élt, és az UGG 1985-ös márkavédelmi bejegyzésének törlését kéri, mondván, az hazugságra épül. Smith ugyanis azt állította, az ugg szónak semmilyen jelentősége nincs a cipőiparban, holott az az 1970-es évek óta közismert kifejezés volt a báránybőr csizmára Ausztráliában. Ezt két évvel ezelőtt megjelent önéletrajzában maga Smith is elismerte.
NAGY GÁBOR
