Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Két éve készült az a kutatás, amely csütörtökön bejárta a magyar sajtót, és amely szerint más minőségű terméket kapnak a magyarok, mint az osztrákok - mondta el a Magyar Márkaszövetség főtitkára, Fekete Zoltán a 24.hu-nak. A Magyar Idők csütörtökön írt arról, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24 termék magyar és osztrák mintáját hasonlította össze, és arra jutott, hogy más a minőség az egyes termékeknél.
Fekete Zoltán szerint ugyanakkor a vizsgálat két évvel ezelőtti, amikor szintén megjelent a sajtóban, de nem kavart nagy port, most pedig szerinte egy szlovákiai vizsgálat miatt került újra elő. Fekete elmondta, a különbségek onnan eredhetnek, hogy a magyarok általánosságban jobban szeretik a karakteresebb ízeket, de ha két élelmiszer ugyanott, ugyanazon a gépsoron, ugyanabból az alapanyagból készül, akkor szakmai nonszensz, hogy különbözőek lennének, mert nem is különbözhetnek.
Fekete szerint a gyártóknak amúgy is az éri meg, hogy egy helyen egyféle dolgot gyártson, ráadásul Magyarországon is van több olyan üzem, amely egész Európát látja el hazai alapanyagból készült, de nemzetközi márkával.
Azt is hozzátette, utánakérdezett a Nébih-vizsgálatban érintett cégeknél, és kiderült, hogy egy gyártósoron készülnek például a tesztben érintett magyar és osztrák piacra készülő tejtermékek is, ezért nem is érti, hogyan tapasztalhatott eltérést a vizsgálat. Hozzátette, több furcsaságot is talált a vizsgálatban, mert nem érti, miért pont azt az adott 24 terméket vizsgálták, ezek közül miért csak 20-ról volt szó a sajtóban, ráadásul a Nébih közlése szerint "azonos, vagy nagyon hasonló termékmintákat" vetettek össze, vagyis lehet, hogy nem is azonos termékekről van szó. Elmondta, megpróbálja megszerezni a Nébihtől az eredeti vizsgálat eredményeit.
Fekete néhány konkrét termékről is elmondta, hogy mi lehetett a különbség oka:
- a vaníliás cukorban ha a magyar háziasszonyok látják a vaníliarúd darabkáit, azt hiszik, hogy piszkos a termék, ezért ez valóban különbözik.
- a levesporoknál szerinte két különböző terméket vizsgálhattak, mert különböző volt a kiszerelés is.
- az összevetett spagettialapok is eltérő termékek lehettek, de az eredeti olasz receptben sincs sajt.
A 24.hu-nak emellett nyilatkozott a botrányban éritnett több cég is:
- a Lidl a sajátmárkás termékeiről azt mondta, a receptúrák minden országban azonosak, függetlenül attól, hogy milyen beszállítókkal dolgoznak.
- a Manner közölte, termékeik minden ország számára ugyanazon receptúrával, azonos alapanyagokból, ugyanazon a gyártósoron készülnek, nem tesznek különbséget a fogyasztóink és a piacaink között. Ugyanez igaz a vizsgálatban érintett nápolyira is, aminek csomagolásán is több különböző ország nyelvén van felirat, pont azért, mert nem a gyártáskor dől el, hogy hova viszik majd. Szerintük az érzékszervi különbségek (ropogósabb ostya) a szállítás és a raktároizás körülményeiből adódhatnak.
- a kakaóporával érintett Nestlé szintén azt közölte, hogy az osztrák piacra készített Nesquik OptiStart termék összetevői listája és receptúrája teljes mértékben megegyezik a magyar piacon kapható termékkel, ráadásul 2002 óta Szerencsen működik a Nestlé közép-európai italpor gyártó és töltő üzeme, innen szolgálják ki Magyarország mellett további Ausztriát is. Bár némely termék Spanyolországból vagy Franciaországból érkezik Magyarországra, ezek összetevője és receptúrája is megegyezik a helyben kapható termékekkel.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) emellett azt tette hozzá az ügyhöz, hogy a Nébih is elismerte, az összetételben nem talált különbséget.
