Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Milyen lépései vannak, és a közzétételi és hatósági díjon kívül (25 000+80 000 forint) milyen kiadással jár, ha valaki maga szeretné elindítani a felszámolási eljárást? Ennek nézett utána az Adózóna Pölöskei Pálné adószakértő segítségével.
A cikkből kiderül, hogy az adós is kezdeményezheti a felszámolási eljárást, de ilyenkor kötelező jogi képviselő igénybevétele, és feltétel, hogy a csődeljárás lehetőségével nem tud, vagy pedig nem kíván élni.
A bírósági eljárási illeték, a közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének munkadíja és készkiadásai mellett az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak vezetésével összefüggő díjak, valamint a vagyontárgyai őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos kiadások merülhetnek fel, amelyek fedezetérére céltartalékot kell képezni. Ez utóbbiak összege becsülhető, de nem lehet kevesebb 150 ezer forintnál.
Az előzőkön túl a bíróság a vezetőt kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket is, amelyek a csődtörvényben számára írt elő, de – mivel nem teljesítette – a felszámoló szakértőt bízott meg, valamint a végrehajtói kézbesítéssel, illetve tárgykörözéssel merültek fel, továbbá a vezető részére a bíróság bírság megfizetését írhatja elő, ha a számára előírt kötelezettségeket elmulasztotta.
Arról, hogy miket kell tartalmaznia az adós által benyújtott kérelemnek, és mik a pontos teendők ilyenkor, részletes információkat az Adózóna oldalán olvashatnak!
