Éppen a lakástakarékok állami támogatását kivégző fideszes törvénymódosítási javaslat október 15-i benyújtása előtt egy héttel, október 8-án tett olyan bejelentést a Nemzeti Otthonteremtési Közösség, vagyis a nok vezetője, amely szerint a jövőben felpörgetik a lakáslottót.

Török Béla, a lakáslottót szervező Central NOK Zrt. vezérigazgatója egy olyan lakáslottó-terméket jelentett be, amely esetében már a korábbi háromhavi sorsolás helyett kéthavonta tartanak sorsolást, így a 120 fős csoport résztvevőit gyorsabban pörgethetik ki.

De előbb tisztázzuk, mi is a nok, vagyis a lakáslottó, ezt az ingatlanmegtakarítási formát ugyanis elég sűrűn emlegetik a lakástakarékokat érintő drasztikus intézkedések óta, sokan arra tippelnek ugyanis, hogy a kormányzat a lakáskasszák helyett – a csok mellett – a nokot akarja helyzetbe hozni. A nok egy 120 tagból álló megtakarítási közösség, amely közösen megtakarított pénzt kizárólag új lakás vásárlására költheti. A tervezett lakásvétel ára alapján számolják ki, hogy ki mennyivel száll be. A közösség 10-15 éven keresztül működik, ezen időszak alatt minden tagnak lakáshoz kell jutnia, de ha egy tag nem új lakás vásárlásához kívánja felvenni itt elhelyezett pénzét, akkor meg kell várnia a közösség megszűnését. Hogy ki kap épp lakást a közös pénzből, azt a két- vagy háromhavonta megrendezett liciteken vagy sorsolásokon döntenek. A licit során az szerepel jobban, aki a lakásértékhez képest nagyobb önerőt tesz be, a sorsoláson pedig a szerencse dönt.

Amellett, hogy a tagok egyfajta kamatmentes kölcsönnel finanszírozzák egymást, az állam 30 százalékos befizetésarányos támogatást nyújt, melynek maximuma 300 ezer forint évente. A noknál elhelyezett megtakarítás a lakástakarékkal szemben nem élvezi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelmét, mivel a közösség nem gyűjt betéteket. A szervezési díj egy 15 milliós szerződés esetén egyszeri 150 ezer forint mellett havi 15 ezer forint. A nokot már létrehozásakor sok vita övezte, ezekről korábbi cikkünkben is olvashat.

A nokon belül négy alkalom helyett tehát évente már tízszer sorsolnak, és itt tudnak a tagok a szerencse, illetve az előtakarékossági licit segítségével ingatlanvásárlási jogosultságot szerezni. Bár a tagok száma üzleti titok, Török Béla annyit elmondott, hogy „a működő közösségünk mellett két új közösség megalakítása már folyamatban van, ügyfélszámunk folyamatosan növekszik”.

A vezérigazgató lapunknak adott nyilatkozatában leszögezte: a Rapid ötlete nem a kedvezményes áfa 2020-ban esedékes kivezetésének híre után fogant meg. „Engedélyeztetése ugyanúgy több hónapos folyamat volt, mint a Klasszik terméké. Kialakítását az ingatlanpiaci és ügyfél-visszajelzések indokolták, melyekből az derült ki számunkra, hogy ügyféloldalról igény van egy pörgősebb, gyorsabb termékre is, ami az ingatlanfejlesztési ütemezésekhez is jobban illeszkedik. A Rapid különlegessége, hogy a szerződés szerint teljesítő tagok több mint 60 százaléka már az első kiválasztáson jogosultághoz jut.”

Azt viszont nem tervezik, hogy az 5 százalékos áfa eltörlése emiatt előrehoznak sorsolásokat, és nem észleltek sietséget a tagok részéről sem, azaz nem változtattak tömegesen a stratégiájukon. „A tapasztalat az, hogy az érdeklődők jelentős részének a lassabb, hosszabb távú konstrukció az érdekes, hiszen gyakran gyerekeik jövőjét akarják ily módon bebiztosítani” magyarázta Török, aki azt is leszögezte, hogy

a lakás-takarékpénztár és a nok külön törvényi szabályozás alá esik, és a mostani változások a nok szabályozást nem érintik.

 A szélesebb rétegnek szóló lakástakarékok helyett a csok és a nok egyelőre nem kínál valódi alternatívát, hiszen mindkettőt csak új lakásra lehet igénybe venni. Amellett, hogy nem mindenki akarja és tudja bevállalni a három gyereket, illetve sorsolásokon részt venni és akár hosszú éveken át várni arra, hogy lakáshoz jusson, sokan egyáltalán nem is vágynak új építésűbe. A kedvezményes áfa kivezetése miatt ráadásul 2019 utánra nem is ütemeztek új lakásprojekteket a nagy fejlesztők. Ilyen feltételekkel – azaz ha nem lesz elérhető újlakás-állomány – egyelőre olcsó állami ígéretnek hangzik a csok és a nok bővítése.

Elég egy rövid keresés az ingatlan.com adatbázisában, hogy kiderüljön: még akkor sem jön ki találat 30 millió forintos összeghatár alatt új építésű lakásra, ha nem adunk meg minimális négyzetméterkorlátot. Török Béla erre úgy reagált: „tévedés azt gondolni, hogy a noknál lenne egy 30 milliós értékhatár. Az, hogy a szerződések nagy része 15 milliós, csak azt mutatja, hogy az ügyfelek szeretik a minimális befizetési kötelezettséget megkeresni a maximálisan igénybe vehető állami támogatáshoz. Így alakult ki a favorit: 15 milliós szerződés+4,5 milliós állami támogatás=19,5 milliós vásárlási érték. A nok ügyfelei szabadon választhatnak 10 és 40 millió forint között szerződéses értéket, ezért az ügyfeleinken múlik, hogy magasabb szerződéses értékkel reagálnak -e az ingatlanárak változására.”

Török számszerűsítette is az eddig elnyert állami támogatások összegét: a jogosultságot szerzett tagok egyéni számlájához kapcsolódóan eddig 175 millió forint állami támogatás vár lehívásra, az első kifizetésekhez pedig épp a napokban jutottak hozzá az ügyfelek. Bár korábban szóba került, hogy a nyertesek bepillantást engednek a kiválasztott ingatlanokba, végül visszaléptek. Az első nyertesről csak annyit árult el Török, hogy „most már nemsokára beköltözik kiválasztott új otthonába, egy nagyon szép budapesti, új építésű lakást vásárolt magának”.

A lapunknak nyilatkozó mindhárom ügyfél névtelenséget kért. Egyikük – aki  az elsők között lépett be a nokba – a sajtóból értesült a lakáslottóról. „Kiszámoltam, jó megoldásnak tartom. Nemcsak hatékonyabb, de bizony olcsóbb is, mint a lakástakarék” – állítja az ügyfél. „Mivel kamatmentes finanszírozásról van szó, a lakáshitelnél lényegesen olcsóbb. A lakástakaréknál pedig azért kedvezőbb, mert itt magasabb állami támogatásban részesülünk, elég egy szerződést megkötni. És bár ott is többféle termék létezik, van olyan, ahol ki kell várni a négy vagy nyolc évet, míg a noknál akár már hamarabb is hozzájuthatunk a lehetőséghez, hogy megvegyük a lakást. Úgy számolom, ha pl. lakástakaréknál vennék fel hitelt, akkor a hitel kamata elvinné az egész állami támogatást” – elemezte a tag, aki – egyelőre még csak 2 és 4 éves – gyermekeinek szeretne befektetésként egy 40-50 négyzetméteres lakást venni valahol a III, IV., vagy XIII. kerületben.

Az egyik nyertesnek ismerőse ajánlotta a lehetőséget,

„és mivel épp nagyobb lakásvásárlás előtt álltunk, de az önerőnk nem volt elegendő”,

belementek. Ő licitált is a sorsoláson, hiszen szerették volna minél hamarabb elindítani a vásárlási procedúrát. „Mivel kétgyerekes család vagyunk (bővülés előtt), így a nok által biztosított 19,5 milliós forrást a csokkal kiegészítve, plusz a jelenlegi lakásunk áthidaló kölcsönnel való terhelése egy jelentős összeget biztosít nekünk, hogy új lakásunkat megtaláljuk.” A másik nyertesnek szintén barát ajánlotta a nokot, és ő is licitált, azaz biztosra ment a sorsoláson. Ő is az életminőségét kívánta javítani: „a jelenlegi kis alapterületű lakást szeretném nagyobbra cserélni”.

Azok a tagok, akik nem járnak szerencsével a sorsolásokon, és nem realizálják az ingatlanvásárlást 2019 végéig, természetesen már csak a visszaemelt áfával jutnak új lakáshoz. Török Béla szerint a kedvezményes áfa kivezetése csak élénkíteni fogja a nok iránti keresletet, mivel a hosszú távon az új ingatlan vásárlásában gondolkodó ügyfelek szerinte sokkal inkább figyelembe veszik majd tervezésüknél a termékeik előnyeit.